Nyári adótörvény változások 2023 – Part 1

Nyári adótörvény változások – magánszemélyek adózását érintő változások

A több részletben történő elfogadást és módosítást követően véglegesnek tekinthető a 2023-as nyári adócsomag. A legfontosabb változásokról jelen hírlevelünkben tájékoztatjuk Önöket. Első körben a magánszemélyek adózását és társadalombiztosítását érintő változásokat foglaljuk össze.

Kamatadó

A 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet szerint a vészhelyzet idejére új közteher került bevezetésre a legtöbb megtakarítási formából származó jövedelemre. A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 2023. július 1.-től bevezetésre került a 13 százalékos szociális hozzájárulás is, amelyeket a betéti kamatok és egyes értékpapírok hozama után kell megfizetni.

Az új kamatadót a rendelet hatálybalépésétől követő kamatjövedelem után kell megfizetni. Szociális hozzájárulási adóköteles például

• látra szóló bankbetét esetében a 2023. július 1-jére illetve az utánra járó arányos kamatjövedelem
• lekötött bankbetét esetében a 2023. július 1-jén vagy az után lekötött bankbetétek kamata
• kollektív befektetési értékpapír (pl. befektetési jegy) esetében a 2023. július 1-jén vagy ez után megszerzett értékpapír eladása esetén realizált jövedelem (a korábban megszerzett hasonló értékpapírok mentesek a szocho alól)
• biztosításokból származó jövedelem esetében a 2023. július 1-je vagy az után megkötött biztosításokból származó jövedelmek lehetnek adókötelesek.

Egyes befektetési formák azonban nem esnek az új kötelezettség alá:

• mentesek azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó jövedelmek, melyek után a személyi jövedelemadó törvény szerint nem kell kamatadót fizetni, (például a 2019. június 1. után kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok, tőzsdei részvények, Tartós Befektetési Szerződés keretében elhelyezett megtakarítások a rá vonatkozó feltételek mellett, egyes biztosítások a törvényben meghatározott időszak letelte után)
• a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat
• babakötvény
• az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel.

Bizalmi vagyonkezelést („BVK”) és a magánalapítványokat érintő változtatások

A szigorúbbá váló vagyonrendelkezési szabályok hatására szűkül a bizalmi vagyonkezeléssel és a magánalapítványi vagyonnal kapcsolatos adóelőnyök köre. Megszűnik ugyanis a vagyonrendelés adómentessége. Korábban a BVK-k esetében a magánszemély által a vagyonkezelésbe bevitt vagyon, illetve ehhez hasonlóan a magánalapítványok esetében az alapító és a csatlakozó általi tulajdonba adás adómentesen felértékelhető volt (ún. piaci áron történő vagyonrendelés). A keletkező felértékelési különbözet a jövőben (a jogszabály kihirdetését követő 60. naptól) tehát adókötelessé válik, ráadásul adóhatósági bejelentés is kapcsolódik hozzá.

Az adókötelezettség azonban halasztható, 3 év alatt részletekben is megfizethető. A vagyonrendelő magánszemély ugyanis választhatja, hogy az adót három egyenlő részletben állapítja meg, az első részletet a vagyonrendelkezés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet a következő két adóév kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

Az új szabályt alkalmazni kell majd a hatálybalépést követő vagyonrendelkezésekre, valamint a hatálybalépéskor még bejegyzés alatt álló ügyekre is. Sietnie kell tehát annak, aki még a régi, kedvezőbb szabályokat szeretné utoljára érvényesíteni.

Pontosításra kerül, hogy az Szja tv. alkalmazásában mi tekinthető osztaléknak a BVK és a magánalapítvány által juttatott vagyoni értékek közül, ezzel megteremtve az összhangot a számviteli előírásokkal.

• BVK esetében az minősül osztaléknak, ami a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerint tartalék terhére juttatott vagyoni érték.
• Magánalapítvány esetében pedig a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni értéket kell osztaléknak tekinteni.

Korábbi módosítások megerősítése

2023. augusztus 1-től törvényi szintre emelkednek a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedések:

• A 30 év alatti anyák kedvezménye, melyre az a fiatal anya jogosult, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére vagy magzatra tekintettel az Szja. tv. szerinti családi kedvezményre is jogosult. 2023-ban a kedvezmény mértéke havonta legfeljebb 499.952 forint, ami 74.993 forint adómegtakarítást jelent, éves szinten pedig akár 5.999.424 forint adómentes jövedelmet eredményezhet. A jogosultak ugyanakkor nem mentesülhetnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól.
• A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye. A családi kedvezmény jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.
• A Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak összevonása, amelynek hatására kártyakibocsátótól függetlenül mindenkinél egységesen csak a szálláshely zseb maradt meg, amely a SZÉP Kártya egyedüli számlájaként működik tovább. – Itt érdemes megemlíteni, hogy a Kormány 2023. június 19-én kihirdetett vészhelyzeti rendelkezése szerint a SZÉP kártya 2023. augusztus 1 – 2023. december 31-e között átmenetileg élelmiszerek vásárlására is használható. Emellett további változás, hogy ebben az időszakban egy egyszeri 200 000 Ft-os juttatást is utalhat SZÉP kártyára a munkáltató.
• A munkába járás címén adómentes költségtérítés emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re.
• A TESZOR’15 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzéssel kiegészítésre kerül azon tevékenységek köre, amely tevékenységet végző, általányadózást választó egyéni vállalkozók a 80 százalékos költséghányad elszámolást alkalmazhatják.

További új szja szabályok

• Lehetővé válik, hogy a családi kedvezményre jogosultak az adóbevallásban megváltoztassák a kedvezmény igénybevételével kapcsolatos évközi döntésüket, erre korábban más jogosultaktól eltérően nem volt jogszabályi lehetőség.
• Amennyiben egy magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagja, akkor az SZJA bevallásban csak egy pénztárat jelölhet meg a rendelkező nyilatkozatban. Abban az esetben, ha ez elmarad, akkor az állami adó-és vámhatóság automatikusan az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárat veszi figyelembe az állami támogatás kiutalása során.
• A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása ingatlan, illetve ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek minősül.

Változások a szociális hozzájárulási adóban és a társadalombiztosítási ellátásokban

A Szocho tv. az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiegészíti azon személyi körök felsorolását, akiknek a foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény vehető igénybe. Ezentúl azon foglalkoztatók is részkedvezményt vehetnek igénybe, akik súlyosan fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, akik nem rendelkeznek a megváltozott munkaképesség fennállását igazoló komplex minősítéssel és nem a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban, hanem fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek.

A kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie. Amennyiben a személyijövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége, akkor a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

A szakirányú oktatásban való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szakirányú oktatás ás duális képzés szakképzési hozzájárulás alóli adókedvezmény megállapításához az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz viszonyított arányszámával megszorozni.

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás nem minősül munkaerőpiacra lépőnek, így nem érvényesíthető utánuk a munkaerőpiacra lépők kedvezménye.

Az egyéni, illetve társas vállalkozók adminisztrációs kötelezettségének egyszerűsítése érdekében a szociális hozzájárulási adót is, összhangban a járulékszabályozással, a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, nincs szükség arányosításra.

A TBJ törvény módosítása pedig egyértelműsíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt befolyt, a megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel szerzett bevételt, úgy kell tekinteni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. Az Szja tv. ugyanezen irányú módosításának köszönhetően az adózási és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerültek.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és egyszerűsített foglalkoztatás

2023. július 1-jétől törvényi szintre emelkedik a vészhelyzeti kormányrendelet azon szabályozása, mely szerint a kifizetőnek nem kell kifizetői egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhot) fizetnie.

A módosítás az eddigi fix napi összeg helyett a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás alapján járó nyugellátás számítási alapját. A hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százalékát a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén. Alkalmi munka és filmipari statiszta alkalmi munkája kapcsán pedig a minimálbér 2,8 százalékát kell számításba venni, mindezeket száz forintra kerekítve.