Nyári adótörvény változások 2023 – Part 2

Nyári adótörvény változások – társaságok adózását érintő változások

Hírlevelünk második részében a társaságok adózását érintő 2023-as nyári változásokat foglaljuk össze.

Extraprofit adók

A különböző szektorokat, iparágakat érintő különadókat és extraprofit adókat a nyár során többször módosították. Az eredeti szabályozással ellentétben az extraprofit adók 2024-re is megmaradnak, ám a részletszabályokban finomhangolások történtek.

Gyógyszergyártó

A Kormány 2023. június 19-ei bejelentése alapján a gyógyszerforgalmazókra vonatkozóan is kedvezmény kerül bevezetésre, 2023. július 1-től elengedik a különadók felét, ha ezt az összeget K+F-re fordítják az adókötelezettséggel érintettek. Azonban jelentős változás, hogy 2023. év végére nem kerül sor az adó kivezetésére, az extraprofit adó hatálya 2024-re is kiterjed majd.

2024. január 1-től a gyógyszergyártókat terhelő különadó mértéke a megelőző időszaki felére csökken.

• 50 milliárd Ft adóalapig 1 % helyett 0,5 %
• 50 milliárd Ft – 150 milliárd Ft között 3 % helyett 1,5 %
• 150 milliárd Ft felett pedig 8 % helyett 4 % lesz.

A forgalmazók esetében a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a különadó mértéke 28 százalékról 40 százalékra emelkedett.

Az extraprofit adó rendelet módosításáról szóló 206/2023. (V.31.) Korm. rendelet értelmében mindkét különadó kivezetésre kerül 2024. év végével.

Bankok

2023 második felében és 2024-ben a bankokat és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofitadó alapja a 2022-es üzleti év adózás előtti eredménye, melyet több tétellel is korrigálni kell.

Csökkentő tételek:

• a 2022-ben osztalékbevételként kimutatott összeg
• a 2022-ben nem a szokásos tevékenységből származó nyereség

Növelő tételek:

• a 2022-es eredmény terhére elszámolt bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó

Adókulcsok:

• 2023. második félévében 10 milliárd Ft adatt 13 %, e fölött 30 %
• 2024-től az adókulcsok változatlanok, azonban az értékhatár 10 milliárd Ft-ról 20 milliárd Ft-ra növekszik

Azonban, ha a szabályozás szerint kellő mértékben növelik állampapír állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor a felére is csökkenthetik az adófizetési kötelezettségüket.

Kiskereskedelmi különadó

A szektort terhelő kiskereskedelmi adó sávos adózása megmarad. A következő kulcsok lesznek érvényben 2024-ben:

• 0 % 500 millió Ft adóalapig
• 0,15 % 500 millió Ft – 30 milliárd Ft között
• 1 % 30 milliárd Ft – 100 milliárd Ft között
• 4,5 % 100 milliárd Ft felett.

Bányajáradék

A bányajáradék mértéke 2024-ben a következők szerint alakul majd:

• az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt, szabadáron értékesített földgáz esetében 44 %
• a 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön 24 % a 2008. január 1. utáni termelésbe állított mezők esetében 18 %.

Távközlési szektor és légitársaságok

2024-ben a távközlési szektort és a légitársaságokat érintő extraprofit adók változatlan formában maradnak fenn.

Továbbá, a légitársaságok különadója a jövőben is fennmarad, lejárati idő nélkül a többi uniós országhoz hasonlóan zöld adóként (ökoadóként) érvényesül – hivatkozva a légi közlekedés uniós szinten kötelező jövedékiadó-mentessége miatt a légitársaságok által okozott szennyezőanyag-kibocsátás ellentételezése céljából.

Szén-dioxid kvóta adó (ETS)

A 2023. július 17-én megjelent 320/2023 Kormányrendelet új különadót vezetett be a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók terhére, elsősorban a cement, műtrágya, az acél-, üveggyártók, az olajfinomító, vegyipari és fémipari ágazatokban.

A tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összes kibocsátása átlagának legalább 50 %-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásegység-kiosztásban részesülő vállalkozások kötelesek az adót megfizetni, ha a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásuk éves átlaga meghaladta a 10 000 tonnát. Az adót már az aktuális, azaz a 2022. december 31-e után kezdődő adóévre meg kell fizetni.

A szén-dioxid kvóta adó mértéke 40 EUR minden kibocsátott tonna CO2 után, plusz az ingyenes kvóták (EU Emmissions Trading System, ETS) átruházása alapján 10 % tranzakciós illetéket is kell fizetni a kvóta EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerint, az adott napon érvényes MNB árfolyamon.

A vonatkozó adminisztrációt (tranzakciónkénti bejelentések) a klímavédelemért felelős hatóság felé kell teljesíteni, illetve a tranzakciós díjat az energiapolitikáért felelős minisztérium számlájára megfizetni.

A szén-dioxid kvóta adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani, az adóelőleget negyedévente kell bevallani és negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig megfizetni.

50 %-al csökkenthető az adóalap:

• ha a CO2 kibocsátással járó termelés szintje legalább az adóalany egységes környezethasználati engedélyében foglalt főtevékenységhez tartozó kapacitás 90 %-át teszi ki,
• a főtevékenységhez tartozó kapacitása nem csökkent le a tárgyévet megelőző év kapacitásához képest (egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint), és
• az egységnyi előállított termékre eső CO2 kibocsátása az ETS (Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében használt) tárgyévben hatályos lineáris csökkenési tényezővel megegyező mértékben csökkent.

Helyi adók

Légi személyszállítás iparűzési adókötelezettségének átalakítása

A légitársaságok esetén telephelynek számít a légijárataik indításának helyszíne, a repülőtér is. Az minősül légi személyszállítást végzőnek, akinek az árbevétele döntő többsége légi személyszállításból és az ahhoz kapcsolódó egyes szolgáltatásokból áll. A nettó árbevétel fogalom pontosabbá vált a külföldi légitársaságok esetében. Esetükben ezen eredménykategória részeként kell tekinteni a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybevételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő ellenértéket is.

Munkaerő-kölcsönzők adókötelezettsége

A munkaerő-kölcsönzők esetében szintén speciális telephelyfogalom lép életbe. Telephelynek minősül valamennyi olyan önkormányzat illetékességi területe is, ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes munkaórák száma az adóéven belül eléri az 1440-et. Ezen telephely definíció a munkaerő-kölcsönző irodája és képviselete mellett értelmezendő.

Innovációs járulék

A transzferár szabályok immár nem csupán a helyi adóban, hanem a hasonló adóalap meghatározással működő innovációs járulékban is érvényesülnek. Összhangba kerül tehát a két adónem a társasági adózásban előírt transzferár módszertannal, beleértve az adóalap kalkulációt és a kötelező medián kiigazítást is.

Egyszerűsítésként lép továbbá életbe, hogy a kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, az egyszerűsített helyi iparűzési adóalapja szerint is meghatározhatja az innovációs járulékalapját. A könnyítés bejelentés alapján érvényesíthető.

Társasági adó

A reklámadó törvény további altatásával összhangban, a továbbiakban már nem esnek adólevonási tilalom alá a reklámköltségek.

Korlátlan veszteségfelhasználási lehetőséget vezettek be a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség vonatkozásában.

Általános forgalmi adó

Göngyölegek áfa kezelése

Egyszerűsítési céllal kerülnek kialakításra a göngyölegek kötelező visszaváltási rendszerének bevezetése az áfa szabályozásba.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termékek visszaváltási díja nem része a termékértékesítés adóalapjának, termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termékek visszaváltási díja tekintetében áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

Azonban az áfa rendszer a betétdíjas termékek esetében másképpen jár el. Ebben az esetben a göngyölegért díjat számítanak fel, amit a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek. A betétdíj részét képezi az adó alapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja utólag csökken.

Adóztatandó tényállásnak minősül, és adófizetési kötelezettséget eredményez, ha a nem újrahasználható terméket nem váltják vissza.

Választási lehetőségek

Jogharmonizációs módosításnak köszönhetően lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza.

Az Áfa tv. választási lehetőséget biztosít a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy a Közösség más tagállambeli vevői részére teljesített ügyletek után a letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítsék ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettségeiket. A kivételes szabályok helyett választhatják a főszabály szerinti adózást, amelyet azonban 2 évig fenn kell tartani.

Felkészülés az eNyugta bevezetésére

Törvénybe iktatták az eNyugta bevezetéséhez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket és alapdefiníciókat, míg a koncepció részletszabályait miniszteri szintű rendelet fogja tartalmazni a gazdaság további fehérítése érdekében.

A NAV ugyanis elektronikus nyugtaadási kötelezettség bevezetését tervezi, ami az online pénztárgépet és ezzel a papír alapú nyugtát helyettesítheti majd. A nyugtaadás jövőben tervezett módja, hogy a vevők vásárlásaikat, elektronikus nyugtáikat egy NAV által létrehozott, adatvédelmi szempontból biztonságos vevői applikáción tekinthetik meg. Ebben az applikációban lehetősége van a felhasználónak statisztikák, kimutatások tanulmányozására, saját vásárlásai árának összehasonlítására, valamint feltüntethetőek további adatok is mint például a termékleírás linkje, vagy a garanciajegy.