Adótörvény-változások 2024 – Első rész

Adócsomag 2024

Az adótörvény módosításait tartalmazó őszi adócsomag 2023. november 30-án kihirdetésre került, ez azt jelenti, hogy néhány szabályváltozás már a kihirdetést követő napon, tehát 2023. december 1-én életbe lépett. A főbb változásokról, melyek az adózás számos területét érintik, jelen hírlevelünkben tájékoztatjuk Önöket. Első körben a legfontosabb, többek között SZJA-t, társasági adót, globális minimumadót érintő, valamint az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt életbe lépő változásokat foglaljuk össze.

Személyi jövedelemadó

Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése miatt szükséges módosítások

Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése miatti módosítások is helyet kaptak az adócsomagban, ezek alapvetően a személyi jövedelemadó alábbi területeit érintik, és az egyezmény felmondásából fakadó hátrányokat próbálják orvosolni, főleg a tőkejövedelmek tekintetében. Az alábbi változások 2024. január 1-től léptek életbe.

• Az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint fizetett kamatra nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat.
• Továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül egy ügylet, ha azt egy az USA-ban működő pénzpiaci szolgáltató közreműködésével kötötték; így megmarad a lehetőség az ügyletekből az adott évben keletkező veszteség és a későbbi nyereség egymással történő szembeállítására.
• Módosul a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. osztalék) esetében a törvény engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását.
• Pontosítják az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályokat is. A kettős adóztatást elkerülő egyezményekhez hasonlóan a belföldi jogszabályok alapján is a tevékenység végzésének helye szerinti állam lesz jogosult adóztatni még akkor is, ha a jövedelem nem közvetlenül a magánszemélynél keletkezik.

Béren kívüli egyes meghatározott juttatások

2024. január 1-től a jogalkotó egyszerűsítési szándéka nyomán megváltozik a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheinek bevallása és megfizetése haviról negyedévesre. Az eddigi havi időszak helyett abban a negyedévben kell bevallani és megfizetni a járulékokat, amelybe a juttatás hónapja beleesik.

Szintén kedvező változás, hogy jövőre többet ajándékozhatunk kedvező adózás mellett, mivel 2024. január 1-től az egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándékként juttatott adóköteles jövedelem évi maximális száma három alkalomra emelkedik az eddigi egyről.

Továbbá adómentes juttatásnak minősül majd a juttató által vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként adott, a törvényben meghatározott borászati termék (palackozott, oltalmi megjelöléssel ellátott), azzal a kitétellel, hogy az ajándékozónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és termék felhasználásának módja, ez a változás már 2023. december 1-től életbe lépett.

Adómentes juttatások

Újdonság az adómentes juttatások körében, hogy 2024. január 1-től az induló vállalkozásban munkavállaló vagy vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető tagsági jogot megtestesítő részesedés (pl. üzletrész, részvény), abban az esetben, ha a megszerzett jogot vagy részvényt a szerző legalább 3 évig nem értékesíti.

Maga az induló vállalkozás is új fogalom a törvényben, olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikró- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

Annak érdekében, hogy fokozzák a részvételi kedvet, adómentessé váltak a számsorsjátékokon elért nyeremények (pl: lottó, kenó, stb) 2024. január 1-től.

Összevont adóalapot érintő változások

Módosultak a 30 év alatti anyák adókedvezményének érvényesítésnek feltételei, a 2023. december 1. után után a kedvezmény igénybevételhez az anyától szükség lesz egy nyilatkozatra is, ami tartalmazza a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek vagy magzat adatait és jogosultság megnyílásának/megszűnésének napját.

A kiegészítő családi kedvezménnyel kapcsolatban 2023. december 1-től módosult a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy fogalma. A hatálybalépés után ebbe a kategóriába tartozik majd a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül, így utánuk magasabb összegű családi kedvezmény vehető igénybe.

Egyéni vállalkozók közteherviselése

A végleges adócsomagból végül kikerültek az egyéni vállalkozók közteherviselésének egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezések, amelyeket még a törvényjavaslat tartalmazott, arra való hivatkozással, hogy a változások pontos tartalmáról még egyeztetés szükséges. Mivel a változások eleve csak 2025 január 1-től léptek volna életbe, várhatólag hallunk még ezekről a reformtervekről a jövőben. Az egyszerűsítések érintették volna az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási kötelezettségeit is, de végül ezek sem kerültek be a törvénybe, ezért nem foglalkozunk velük külön az említett adónemeknél sem.

Szociális hozzájárulási adó

Szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény alkalmazási köre. A módosítások értelmében 2024. január 1-től csak a magyar állampolgárságú munkavállalók, és a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén lehet érvényesíteni.

2023. december 31-jétől nem érvényesíthető egyszerre a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény és kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezménye.

Társadalombiztosítás

Harmadik országos állampolgár kiküldetése

A módosítások alapján a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, és így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. Eddig ebben az esetben kedvezményes járulékalap szabály volt alkalmazható, miszerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset összege volt.

Társasági adózás

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

A változások egy új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezettek be 2023.12.31-ével, amely alternatívája lesz az eddig elérhető K+F adóelőnyöknek. A bevezetésre a globális minimumadós kiegészítő adó miatt kerül sor, annak érdekében, hogy ez az új kedvezmény ott is érvényesíthető legyen, hiszen az új K+F adókedvezmény a globális minimumadóban elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül majd.

Érdemes kiemelni, hogy az elszámolható költségek köre szűkebb, mint amit az adózók a korábbi K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetnek. Az adókedvezményt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére, valamint az ezekhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre lehet alkalmazni, először a 2024-es adóévben.

A kedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, amihez még további euró alapú felső határértékek kapcsolódnak. Ez a kedvezmény a felmerülés évében és az azt követő 3 évben használható fel.

Fontos változás, hogy az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik, az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és segítségével akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót.

Bejelentett részesedés

A törvénymódosítás, szintén a globális minimumadó bevezetésével összhangban, egyszeri lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, utólag bejelentse az adóhatósághoz és 2023-tól bejelentett részesedésként lehessen ezeket figyelembe venni. Azaz későbbi elidegenítésük akár adómentes is lehet.

Fejlesztési adókedvezmény

Pontosították az Európai Bírósági engedélyen alapuló kedvezmények feltételeit 2023. december 1-jétől; ilyen engedélyre akkor lehet szükség, ha az adókedvezményből létrehozott beruházás jelentértéke eléri a 110 millió eurót (ez az értékhatár korábban 100 millió euró volt).

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye

2023. december 1-jétől átalakult az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének rendszere. A módosítások bevezetik a „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát, amit figyelembe kell venni az elérhető adókedvezmény mértékének meghatározásához.

Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nőtt, azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20%-kal kell javulnia az energiahatékonyságnak. Emellett több részletszabály és fogalom is pontosításra kerül a kedvezménnyel kapcsolatban.

Ellenőrzött külföldi társaság

A módosítások után általánosabb szabályok szerint határozták meg az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, ezután kevésbé kötődik Magyarország az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményeihez. Az életbelépéstől bármely olyan külföldi személy minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Az EKT-tól szerzett jövedelmek és nekik kifizetett költségek kedvezőtlenebbül adóznak, és bizonyos esetekben speciális nyilvántartás/dokumentáció készítésére is szükség van.

Vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások

A módosítás alapján kiegészült a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre 2024. január 1-jétől. Nem lesznek levonhatók az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetések, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.

Kapcsolt vállalkozások definíciójának pontosítása

A társasági adó törvény szerint bizonyos esetekben eddig is elegendő volt a 25 százalék részesedés vagy jogosultság a kapcsoltság létrejöttéhez, viszont ez csak a közvetlen anya-leányvállalat viszonyban lévő vállalkozások esetében volt alkalmazható. A módosítás kiterjeszti definíciót és bizonyos esetekben testvérvállaltok között is lehetővé teszi, hogy a 25 százalékos részesedé kapcsoltságot hozzon létre.

Helyi iparűzési adó (HIPA)

Növekszik az adótartozás értékhatára, ami után a helyi önkormányzat közzé teheti az adósok adatait, az eddigi 100.000 Ft-ról 500.000 Ft-ra, 90 napon túl fennálló tartozás esetén.

Bekerültek a törvénybe a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó fogalmak, továbbá az érintett adózók esetében 2024. január 1-jétől a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékét úgy határozzák meg, hogy a visszaváltási díj egyiknek sem lesz része, ezáltal biztosítják az összhangot a számviteli szabályokkal.

A globális minimumadó szabályairól szóló törvényjavaslat alapján, ha a vállalkozó él társasági adókedvezménnyel a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel, akkor 2023. december 31-tól a helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Számviteli törvény

Kötelező visszaváltási rendszer

A törvény kiegészül a palackok és italos dobozok újrahasznosítható termékként és önkéntes visszaváltási díjas termékként való elszámolására vonatkozó új szabályokkal, amelyek a 2024 január 1-től induló kötelező visszaváltási rendszer előírásait tartalmazzák. Az új rendszerrel kapcsolatos gazdasági eseményeket főszabály szerint a termék nettó értékesítési vagy beszerzési árának módosításával kell elszámolni. A nem újrahasznosított termékek után a termék gyártója által a koncessziós jogosultnak fizetett kötelező visszaváltási díjak összegét egyéb ráfordításként, míg az esetlegesen keletkező EPR díjat pedig igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.

A globális minimumadóhoz kapcsolódó módosítások

A GloBE irányelv magyarországi implementációjához kapcsolódó törvény alapján, kiegészítő adókötelezettség alanyaivá válhatnak a globális nagyvállalatok magyar illetőséggel rendelkező leányvállalatai, fióktelepei és telephelyei. Olyan vállalatcsoportok tartozhatnak ide, melyeknek az adóévet megelőző négy évből legalább kettőben a végső anyavállalati konszolidált beszámoló szerinti éves bevétele eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

Az adókötelezettséggel érintett társaságnak az érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül bejelentést kell tennie. A bejelentést követően pedig adóbevallás benyújtására lesznek kötelezettek a GloBE kiegészítő adó tekintetében. Ha a bevallás elkészítésére másik csoporttag kötelezett, akkor a belföldi csoporttag csak adatszolgáltatásra kötelezett.

A törvény 2023. december 31-én lépett hatályba és a 2023. december 31-után kezdődő adóévre kell először alkalmazni.

Halasztott adó

A globális minimum adórendszerrel egyidejűleg a magyar számviteli szabályokba is bekerült az IFRS beszámolási rendszerben jól ismert ún. halasztott adó, amelyet a vállalkozások választhatnak. Így a mérlegben befektetett eszközként vagy hosszú lejáratú kötelezettségként lehet kimutatni azokat a halasztott adókat, amelyek a jövőben az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és a számított könyv szerinti értéke közötti különbség miatt csökkentik vagy növelik a nyereségadó kötelezettséget. A halasztott adó szabályok alkalmazását a számviteli politikáéban szükséges rögzíteni. Fontos részletszabály, hogy a halasztott adószabályokat már a 2023-ban induló üzleti évre is lehet alkalmazni.

A globális minimumadóhoz még számos részletszabály kapcsolódik, amit jelen cikkünkben nem részletezünk, de hangsúlyozzuk, hogy ha felmerül az érintettség lehetősége, akkor mindenképpen cégcsoport szinten is körültekintően kell eljárni.