We for you
Váltás: LeitnerLeitner
Hírek > Véglegesek a 2025-ös adótörvények

Véglegesek a 2025-ös adótörvények

Newsletter – 10.12.2024

Ahogy korábbi hírlevelünkben igyekeztünk felkészíteni Önöket a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Most kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről olvassa el a témában megjelent részletesebb cikkeinket, hallgassa meg podcastjainkat, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!

1. Személyi jövedelemadó

 Adóalapkedvezmények
A családi adókedvezmény mértéke két lépcsőben fog emelkedni.

A családi adókedvezmény havi összege 
Jelenleg 2025. július 1-től 2026. január 1-től
1 eltartott esetén 10.000 forint 15.000 forint 20.000 forint
2 eltartott esetén 20.000 forint 30.000 forint 40.000 forint
3 vagy több eltartott esetén 33.000 forint 49.500 forint 66.000 forint
Többlet tartósan beteg, súlyosan fogyatékos eltartott esetén 10.000 forint 15.000 forint 20.000 forint

Béren kívüli juttatások
A SZÉP-kártya éves keretösszege 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő, és 2025. január 1-jével kialakítják az „Aktív Magyarok” zsebet, melyet szabadidős aktivitásokra lehet majd felhasználni havonta legfeljebb 10 ezer Ft-ig. Továbbá 2025-ben lakásfelújítási célokra is felhasználható lesz bizonyos feltételekkel. 2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásként adható a 35 év alatti munkavállalóknak lakhatási támogatás 1,8 millió forint éves keretösszegig, amelyet bérleti díjra vagy lakáscélú hitel törlesztésére lehet felhasználni.

Adómentes juttatások, bevételek
Az elfogadott adócsomag szélesíti az adómentes bevételek körét:

  • a gyermekvállalással összefüggésben elengedett hallgatói hiteltartozás és az előtörlesztés
  • az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári megtakarítás felhasználása lakáscélra 2025-ben
  • a kifizető által fenntartott sportlétesítmény és sporteszközök használatának biztosítása
  • kiemelt sporteseményekre, nemzeti rendezvényekre reprezentációként, üzleti ajándékként adott belépők
  • sportköztestületek juttatásai versenyzésre való felkészülés vagy a versenyzés érdekében,
  • az állatkerti belépőjegyek, bérletek adóévenként legfeljebb a minimálbér összegéig
  • műemlék épület értékesítéséből a megszerzést követő 3 éven túl feltételekkel
  • január 1-jéig visszamenőlegesen az energiamegtakarításból keletkező jövedelem
  • kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kapott összeg, kivéve jövedelempótlás és peren kívüli megállapodás.

Kamatjövedelem
Ha egy magyar személy 2025. január 1-től kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet szerez nem egyezményes államból, akkor a külföldön megfizetett adó beszámítható, és ha egy magyar kifizetőtől kamatnak nem minősülő kamatjövedelme származik egy nem egyezményes állam polgárának, e jövedelem Magyarországon megadóztatható.
2025-től adómentes lesz magánszemély szellemi termék apportja vállalkozásába.

Fizetővendéglátó tevékenység | Airbnb-piacot érintő változások
2025 január 1-jétől maximum 3 ingatlan esetén lehet tételes átalányadózást választani. A tételes átalányadó éves mértéke lakószobákként 150.000 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.

2. Szociális hozzájárulási adó

Tartós befektetési számlán (TBSZ) elhelyezett betétek
A tartós befektetési számlán elhelyezett befektetés idő előtti feltörése esetén felső korlát nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni a lekötési hozam után, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet. 3 éven belül 13%-ot, 3-5 év között 8%-ot.

A munkaerőpiacra lépők kedvezménye
A 2024. augusztus 1-jétől létesített jogviszonyoknál a kedvezmények érvényesítési időszaka megfeleződik: a szociális hozzájárulási adó alapja már csak a foglalkoztatás első évében csökkenthető max. a minimálbér után számított szociális hozzájárulás összegének 100%-ával, majd a következő 6 hónapban a számított szociális hozzájárulási adó 50%-ával.

Szakirányú oktatás és duális képzés
A 2024. december 31-e után induló képzéseknél a munkáltató egy munkavállalója esetén max. 1 évig érvényesítheti a szakirányú oktatásban vagy duális képzésben résztvevők kedvezményét, ha a diák nála tanul, és a képzés befejezését követő 2. vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.

3. Társasági adózás

Adóalap korrekciók

  • 11. 29-én hatályba lépő módosítás szerint ugyanazon tényállás alapján a kettős költség- és ráfordításlevonásokat csak akkor lehet elszámolni csökkentő tételként, ha bevételt is duplán számolták el.
  • A veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület és telek után elszámolt értékcsökkenés a társasági adóban is alkalmazható lesz akár már a 2024-re is. január 1-jétől elismert költségként, ráfordításként elszámolhatóvá válnak a látványcsapatsportban működő, árbevételének legalább 75%-át sporttevékenységből szerző hivatásos sportszervezet számára adott ingyenes juttatások bizonyos feltételekkel.

Adókedvezményeket érintő változások 2024. 11. 29-től

  • Új jogcímen – a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek kifizetésével – is lehet támogatni a látványcsapatsportokat feltételekkel.
  • K+F adókedvezményt először a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projektre lehet alkalmazni.

Kisvállalati adó (KIVA)
Ha egy KIVA-s cég egysüléssel vagy szétválással átalakul, 2024.11.29-től a jogutódok megtarthatják KIVA-s státuszukat, ha az átalakulás során történt vagyonátértékelés. A KIVA adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre, amennyiben feltételei továbbra is fennállnak, és 15 napon belül bejelentik a NAV-hoz.

4. Általános forgalmi adó

M-lapokat érintő változás
Ugyan 2025-től az összesítő jelentésben a bevallás fő sorain továbbra is ezer forintra kerekített összeget kell feltüntetni, az egyes tételeknél a pontos összeget forintban.

Áfalevonási jog
2025-től a belföldi adóalanyok a külföldön értékesített termékek és szolgáltatások után is élhetnek az áfalevonási joggal, ha a belföldi teljesítés esetén az ügylet adólevonásra jogosítana.

Alanyi adómentesség
Az alanyi adómentesség lehetővé válik külföldön teljesített ügyletek és távértékesítések esetén is, melyhez külön nyilatkozatot kell benyújtani a NAV-nak. Feltétele többek között, hogy az adóalany értékesítése ne lépje túl az EU értékhatárt (100 000 euró) és az adott országra érvényes belföldi értékhatárt (tagállamonként eltérő, Magyarországon 12 millió forint).

Importáruhoz kapcsolódó adólevonási jog közvetett vámjogi képviselő által
Ha az importáló nem kockázatos adózó, és havi bevallásra kötelezett, az előzetesen felszámított áfa levonási jogát közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja az importált termékek után (ha az importáló nem megbízható adózó, csak partnerellenőrzést követően). Ha az importáló rendelkezik önadózói engedéllyel és a vámügynök megbízható adózó, az említett feltételektől függetlenül is alkalmazható ez az eljárás. A közvetett vámjogi képviselő importonként nyilatkozni köteles az áru részleteiről.

Ingatlan általános forgalmi adója
2026 december 31-ig alkalmazható az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfakulcs. Elhúzódó építkezéseknél átmeneti szabály szerint 2030. december 31-ig lehet alkalmazni, ha az építési engedély legkésőbb 2026. december 31-én véglegessé vált, az építést egyszerű bejelentés alapján 2024. szeptember 30-ig bejelentették, vagy az építészetről szóló törvény alapján 2026. december 31-ig tudomásul vették.

További változások
2025-től fordított adózás alá tartozik az adóalany-kereskedő által az unió területén levő földgázrendszeren, a rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztül folyó gáz értékesítése, vagyis a belföldi értékesítőké is. 2025. július 1-től a teljesítést követően adott árengedmények (skontó, rabatt, stb.) akkor is alkalmazhatók, ha az ügylethez csak nyugtát állítottak ki. Az adóalap-csökkentéshez a nyugta módosítása szükséges. Az adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül a termék végső fogyasztójának teljesíti, hanem egy közvetítő félnek. Az eNyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re halasztották.

5. Globális minimumadó

Világossá váltak a belföldi csoporttagnak vagy képviselőjének adóalanyiságról szóló bejelentésének szabályai. A vállalatcsoport struktúráján kívül fel kell tüntetni a csoporttagok adatait és minősítését (a hozzájuk rendelhető kiegészítő adó részarányát) is. A kijelölt képviselő az összes belföldi csoporttag nevében jár el. A fizetendő kiegészítő adót a törvény 10. mellékletében közölt képlet alapján kell kiszámítani.

A csoporttagoknak elismert belföldi kiegészítőadó-előleget (QDMTT előleg) kell bevallani és megfizetni az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig. Az előleg összege megegyezik az elismert belföldi kiegészítő adó teljes összegével. Ha kijelölt helyi szervezet az összes magyar csoporttag nevében egy bevallást nyújt be. Téves számítás miatt egyelőre nem lesznek szankciók.

6. Ágazati különadók, extraprofitadók

2025-től kivezetik a kőolajtermék-előállítók árbevételhez igazodó, az energiatermelők, a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók és a gyógyszergyártói különadóját, valamint a gyógyszergyártói extraprofitadót, a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazók befizetési kötelezettségét, a feldolgozóipari gyártóknak az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, a távközlési pótadót, a szerződéskötés hiányában a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradékot és a légitársaságok hozzájárulását.

Kiskereskedelmi adó
2025 január 1-jétől a kiskereskedelmi adó alanyaivá válnak azok az online piacteret, platformot üzemeltető belföldi és külföldi szervezetek is, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak eladási felületet. Tehát a platformüzemeltető lesz az adóalany, neki keletkezik adófizetési kötelezettsége a platformon keresztül eladott áruk értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után. Az adóalap kiszámítására számos részletszabályt tartalmaz a törvény.

Pénzügyi tranzakciós illeték
Jogszabályba ültették a megemelt, a különböző pénznemek közötti átváltási ügyletek kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékét 0,45%-ra, maximum 20 ezer forintra, melyet a tranzakciós illetéken felül kell megfizetni. A kiegészítő illeték vonatkozik belföldi ügyfelek számlái közötti átutalásokra, valamint pénzügyi és befektetési vállalkozások fizetési műveleteire, de a bankkártyás tranzakciókra nem. Átutalásnál 0,45%, de műveletenként legfeljebb 20 ezer forint, míg a készpénzfelvételnél 0,9% felső plafon nélkül fizetendő.

7. Helyi adók

  • január 1-től mentesülnek az építményadó alól a műemléknek minősülő ingatlanok a megszerzés évében és az azt követő három évben. A kedvezmény nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél / ingatlan, mely korlát magánszemélyekre nem vonatkozik.
  • Az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmények után nem kell adót fizetni.
  • Nem keletkezik telephelye és ezáltal helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége annak a légi személyszállítást végző külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezménynek. A mentesség már a 2024-re is alkalmazható.
  • A törvény meghatározta az önkormányzatok számára adóztatási szempontból szükséges adatok körét, amelyeket az állami adóhatóság naponta elektronikusan küld el az önkormányzatoknak.
  • Megszűnnek a különleges gazdasági övezetek: Göd, Iváncsa, Mosonmagyaróvár és Paks

8. Egyéb adók, illetékek

Gépjárműveket érintő új szabályok
2025 január 1-jétől megszűnik a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre és a hibrid motorokra vonatkozó nulla adómérték, valamint a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó adókedvezmény.
A gépjárművek első forgalomba helyezése után fizetendő regisztrációs adó mértéke 2026. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. 2025. január 1-jétől a gépjárműadó mértéke évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. A 2025. évre vonatkozó adómértéket az adóhatóság 2024. december 15-éig teszi közzé.
A 2024. december 31-ig forgalomba helyezett 5P és 5N környezetvédelmi osztályjelzésű hibrid illetve plug-in hibrid gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó és a cégautóadó fizetési kötelezettség alól.
A cégautóadó mértéke 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint változik (nagyságrendileg 20%-os emeléssel kell számolni), 2026. január 1-jétől pedig évente kiigazítják az előző évi júliusi inflációval.

Illetékek
2025-től mentesül az öröklési illeték alól a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, és az ilyen épületben lévő lakás öröklése. 2025-től a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke évente az infláció mértékével növelhető. A 2025-re vonatkozó átértékelt adómértéket az adóhatóság 2024. december 15-éig teszi közzé. Módosul az elsőfokú polgári peres eljárásban fizetendő illetékek mértéke. A kisebb pertárgyértékű, valamint a lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos perek esetében alacsonyabb lesz a fizetendő illeték. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a hátrányosabb anyagi körülmények között élő állampolgárok számára is hozzáférhetőbbé váljon a bírósági eljárás.

9. Adóeljárás

  • Az adóhatóság új adategyeztetési eljárást vezet be 2025-től, amire akkor kerül sor, ha az adózó és üzleti partnere eltérő adatokat szolgáltatnak, például az online számlaadat-szolgáltatás vagy a közösségi értékesítések terén. Az adózó köteles a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül elvégezni az adategyeztetést, másként 300 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.
  • Kiterjesztik a jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét, különös tekintettel a transzferárakra a bevallási időszak lezárulása előtt. Az ilyen vizsgálatok határideje 60 nap lesz.
  • A szokásos piaci ár megállapítására irányuló APA-eljárás határideje két alkalommal is meghosszabbítható 90 nappal.
  • 2025-től az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személyt elektronikus hírközlő hálózaton keresztül is meghallgathatják.
  • 2025-től az adóeljárásban már érvényes mértékhez igazítják a késedelmi pótlék mértékét az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott követelések végrehajtása során.
  • Törvénybe iktatták, hogy a természetes személy adózók esetében a mulasztási bírság maximuma 400 ezer, míg nem természetes személyeknél 1 millió forint lehet. A foglalkoztatottak bejelentésének, illetve számla- és nyugtakibocsátási, valamint iratmegőrzési kötelezettség megszegése estén kiszabható mulasztási bírság maximális értéke 2 millió forint. Az üzletlezárási szankciót bírság megfizetésével ki lehet váltani feltételekkel.
  • Az adóhatóság törli annak a vállalkozásnak az adószámát, amely a figyelmeztetés ellenére sem teljesíti az áfa-összesítő nyilatkozat benyújtására, a havi adó- és járulékbevallásra vagy az áfa-bevallásra vonatkozó kötelezettségét 90 napon belül.
  • 2025 január 1-től az adóregisztrációs eljárásban kimentési kérelmet lehet benyújtani, ha a megszűnt adózó rendezi az adótartozását. Ezentúl a tagok vagy részvényesek is megtehetik ezt.
  • január 1-től a hatóság ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a nyilvántartásban. Ha nem, akkor felhívja az adózót, hogy a bejelentést vonja vissza, keressen másik szolgáltatót.
  • Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályok szerinti külföldi munkavállaló nem rendelkezik adóazonosító jellel, annak megállapítását a munkáltató is kérheti a NAV-tól.
  • 2025-től a csoportos társaságiadó-alanyok megszűnéséről szóló záró adóbevallást a megszűnés utáni 90 napon belül kell benyújtani.
  • 2025 január 1-től a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepének kötelező lesz pénzforgalmi bankszámlát

10. Számvitelt érintő változások

  • Emelkednek a könyvvizsgálati küszöbértékek: jelenlegi árbevételi küszöb 300 millió forintról 600 millió forintra növekszik.
  • Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai pedig (mérlegfőösszeg 1,2 milliárdról 2 milliárdra, míg nettó árbevétel 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra) nőnek, ahogy a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatára is emelkedik mérlegfőösszegnél 6 milliárdról 10 milliárd forintra, a nettó árbevételnél 12 milliárdról 20 milliárd forintra.
  • A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozásoknak fenntarthatósági minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell választaniuk.

Szerző


Let's get in touch!
KAPCSOLAT