Építőipari cégével külföldön vállalkozna? Vajon, milyen adózási és adminisztratív kötelezettségekre számíthat?

Manapság egyre több magyar építőipari vállalkozás jut megbízáshoz az uniós államokban, ugyanakkor ez komoly adózási és adminisztratív kihívásokkal jár. Ezért mielőtt fejest ugranak a projektbe, érdemes tisztázni ezeket.

Milyen adónemek jelenthetnek nagy valószínűséggel problémát?

Általános forgalmi adó (áfa)

Építőipari projekteknél nagyon fontos kérdés az áfa, mert az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helyét az ingatlan földrajzi elhelyezkedése határozza meg: ha tehát egy magyar kivitelező külföldön dolgozik, akkor a teljesítési hely az adott külföldi országban van.

Az is egy tisztázandó dilemma, hogy áfa szerinti telephely létrejön-e a szóban forgó államban. Sajnos ennek szabályozása nem egyértelmű, bár jellemzően a huzamos, folyamatos tevékenység esetén keletkezik telephely, mondjuk hat hónapos projekt esetén már elképzelhető. Ha létrejön az áfa-telephely, akkor regisztrálni kell az adott országban, helyi áfával kell számlázni, és az áfabevallásokat is ott kell benyújtani.

Néhány speciális esetben telephely létrejötte nélkül is kell adószámot igényelni: például egy termék közvetlen helyszínre szállítása vagy magánszemély megrendelő esetén, vagyis minden esetet az összes részlet elemzésével kell megvizsgálni.

Társasági adó

A társasági adózás tekintetében más logika érvényesül, mint az áfával kapcsolatban. Abból, hogy egy cégnek van áfa szerinti telephelye, nem következik, hogy társasági adó telephelye is van. Ezt a két ország közötti kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény rendezi, és az ilyen egyezmények általában 12–24 hónapban határozzák meg a társasági adó szerinti telephely létrejöttét. Amennyiben van a cégnek társasági adó szerinti telephelye, a külföldi nyereség külföldön adózik, és a hazai adóalapból le kell számítani.

Magánszemélyekhez kapcsolódó adók és járulékok

Szintén a két ország közötti egyezmények szerint kell a magánszemélyek után személyi jövedelemadót fizetni, amelytől a társadalombiztosítás eltérő lehet. Vizsgálni kell még a helyi munkajogi előírásokat is (mint például a minimálbér, munkaidő, szállásfeltételek). Ugyanakkor ezek csak általános elvek, és bárhol lehetnek speciális szabályok, gyakorlatok, amelyekre előre fel kell készülni, amelyben a LeitnerLeitner tapasztalt munkatársai szívesen segítenek!