Ha egy külföldi vállalkozás szeretne Magyarországon cégalapítás nélkül gazdasági tevékenységet végezni, többféle telephely definícióval is szembesülhet az egyes adónemek és jogterületek eltérései miatt. A telephely fogalma ugyanis nem egységes: az áfa, a társasági adó, az iparűzési adó, valamint a cégjog és az adózás rendjéről szóló törvény mind eltérően értelmezi.

1. Cégjogi telephely, adójogi telephely, fióktelep – mi a különbség

A cégjogi telephely fogalmát a cégtörvény határozza meg. Ez a definíció azonban kizárólag magyarországi cégbejegyzés esetén releváns, így azok a külföldi vállalkozások, amelyek csupán magyar adószámot igényelnek cégalapítás nélkül, nem tartoznak e szabályozás hatálya alá.

Ezzel szemben azonban a külföldi cégek magyarországi tartós üzleti tevékenysége sokszor adójogi telephelyet keletkeztet, amely végső esetben fióktelep alapítási kötelezettséget is vonhat maga után.

Az adójogi telephely lehet áfa, társasági vagy iparűzési adó szerinti telephely, vagy ezek kombinációja. Ezeknek az adóknak a bevallásához kért adószámot, a magyar adóhatóságnál, azaz a NAV-nál történő regisztrációt értjük alatta.

A fióktelep az adójogi telephely és a cégalapítás közötti letelepedettségi státusz vagy állomás. Ez már alapító okirattal jön létre, a cégnek van adószáma, és nemcsak adózási, hanem számviteli feladatai is.

Fióktelep létrehozására jellemzően akkor kerül sor, ha a tevékenység jelentős, tartós vagy munkavállalók hazai foglalkoztatásával is jár.

2. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti telephely – bejelentési kötelezettség

Az adózás rendjéről szóló törvény telephelyként értelmez bármilyen helyet, ahol az adóköteles tevékenységet végzik, függetlenül attól, hogy az a vállalkozás székhelyével azonos közigazgatási egységben van-e vagy sem.

Ha ilyen adózási telephely jön létre, azt 15 napon belül be kell jelenteni a NAV felé.

3. Áfa-szerinti telephely – a magyar adószám-igénylés, az áfa regisztráció leggyakoribb oka

Az adójogi telephelyek közül leggyakrabban és jellemzően legelőször áfa szerinti telephelye keletkezik a külföldi cégeknek, amelyhez áfa-regisztrációs kötelezettség kapcsolódik. Az áfa-törvény szerint akkor keletkezik állandó telephely, ha a vállalkozás huzamosabb ideig használ egy földrajzilag behatárolható helyet, ahol a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek is rendelkezésre állnak.

Az EU áfa végrehajtási rendelet pontosítja: az állandó áfa-telephelyhez elegendő, ha az adott helyen szolgáltatásokat fogadnak, nyújtanak, és ehhez stabil működés, megfelelő erőforrások (munkaerő, infrastruktúra) társulnak. Ekkor beszélünk az állandó telephely létrejöttéről az áfában.

A „huzamosabb időtartam” nincs jogilag definiálva, de az adóhatóság aktuális gyakorlata szerint akár már 2-3 hónap is elegendő lehet. A NAV minden esetben egyedileg vizsgálja az adott körülményeket.

Ha egy cégnek áfa szerinti telephelye keletkezik, akkor adószámot kell kérnie, hogy benyújthassa a magyar adóhatóságnak az áfabevallását, és megfizethesse az áfát.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az áfa regisztrációs kötelezettség nem minden esetben jár áfa telephely létrejöttével – azonban ennek szabályait egy másik cikkünkben mutatjuk be.

4. Társasági adó szerinti telephely – függ a nemzetközi egyezményektől

A társasági adó szempontjából a telephely létrejötte elméletben nem függ az áfa-regisztrációtól – egy áfa-szerinti állandó telephely nem feltétlenül eredményez társasági adó szerinti telephelyet. Azonban a gyakorlatban egy társasági adó szerinti telephely működtetése nehezen elképzelhető áfa-szerinti telephely megléte nélkül.

A társasági adó szerinti telephely fennállásának megállapításához ellenőrizni kell, hogy Magyarország és az érintett ország között van-e kettős adózást kizáró egyezmény, ha igen, akkor annak definíciója az irányadó.

A legtöbb egyezmény szerint telephely akkor keletkezik, ha a vállalkozás állandó üzleti létesítményt működtet Magyarországon, például:

• iroda
• gyár
• műhely
• üzletvezetés helye
• építkezés, ha 12 hónapnál (illetve más az adott kettős adóztatást kizáró egyezményben rögzített időtartamnál) tovább tart.

Egyezmény hiányában a társasági adótörvény alapján már 3 hónap is elegendő lehet például egy építőipari szerelési munka esetén.

Vitás és kérdéses esetekben a hazai jogalkalmazás mellett az OECD iránymutatásait is figyelembe vesszük a telephely meghatározásához.

Ha egy cégnek már van áfa-adószáma, és társasági adó szerinti telephelye keletkezik, ezt is be kell jelentenie a NAV-nál, de ugyanazt az adószámot fogja használni. Ha még egyáltalán nincs adószáma, akkor a társasági adó alá történő regisztrációjakor fog kapni. Ezután ezzel nyújthat be társasági adó bevallást, és fizetheti meg az adót.

5. Iparűzési adó (HIPA) szerinti telephely – önkormányzati bejelentési kötelezettség

Az iparűzési adó telephely fogalma teljesen önálló, független az áfa- vagy társasági adó szerinti telephely státusztól. A helyi adókról szóló törvény szerint telephely minden olyan üzleti létesítmény, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenység zajlik.

Tipikus HIPA-telephely példák:

• iroda
• fióktelep
• raktár
• gyártóüzem
• bérelt ingatlan
• képviselet
• termőföld.

Kiemelt HIPA szempontok:

180 napot meghaladó építőipari munka állandó iparűzési adó szerinti telephelyet keletkeztet, vagyis be kell jelentkezni az önkormányzathoz, és HIPA-fizetési kötelezettség keletkezik – külön vizsgálatot igényel, hogy éven belül vagy évek között átnyúlóan értelmezzük-e a 180 napot.

6. Összefoglalás: Mikor keletkezik telephely Magyarországon?