A szupergazdagok adója – avagy megmentheti-e a gazdaságot egy jól megtervezett vagyonadó?

Az elmúlt negyven évben a vagyon mértéke a fejlett gazdaságokban a nemzeti jövedelem háromszorosáról több mint hatszorosára nőtt, miközben annak eloszlása egyre egyenlőtlenebbé vált. Annak ellenére, hogy a közfinanszírozás világszerte óriási nyomás alatt áll, a kormányok többsége továbbra is eltekint a vagyon közvetlen megadóztatásától.

A vagyonadó támogatói szerint a jelenlegi adórendszerek igazságtalanok, mivel elsősorban a munkát terhelik, miközben a leggazdagabbak könnyen elkerülhetik a jövedelemadót azáltal, hogy nem adják el eszközeiket. Egy jól célzott adó komoly bevételeket generálhatna egy szűk rétegtől. Emellett az adó arra ösztönözné a tulajdonosokat, hogy tőkéjüket produktívabb, magasabb hozamú befektetésekbe fektessék ahelyett, hogy kihasználatlan eszközökben tartanák azt.

Mindezek ellenére a bevezetés számos nehézségbe és akár kudarcba is ütközhet.

A vagyonadó bevezetésének nehézségei és a kudarcok okai

A kritikusok szerint azonban a vagyonadó bonyolult, drága az adminisztrációja, és gyakran nem hozza a várt bevételeket. Komoly gyakorlati nehézséget jelent a nehezen értékelhető eszközök, például magáncégek, termőföldek vagy műalkotások felmérése. Problémát okozhat a „vagyongazdag, de készpénzszegény” adózók helyzete is, mint például azoké a nyugdíjasoké, akik nagy értékű ingatlanban élnek, de nincs likvid jövedelmük az adó megfizetésére. Korábban több európai ország is eltörölte ezt az adónemet a tőkemenekítés és a kiskapuk miatti alacsony hatékonyság miatt.

Hogyan lehet működőképes és hasznos a vagyonadó?

A vagyonadó nem eleve elrendeltetett kudarc, amit Svájc és Norvégia évtizedek óta fennálló, fenntartható rendszerei is bizonyítanak. A sikeres modell kulcsa:

• Magas küszöbérték: Az adónak a „valódi” gazdagokat kell céloznia, nem az átlagpolgárokat.
• Alacsony adókulcs: A jelenleg tervezett 1%-os adókulcs nemzetközi összehasonlításban magas, a fent hivatkozott svájci példa is mutatja, ahol a kantononként eltérő vagyonadó mértékek még országon belüli vagyontervezési hatással is járnak.
• Széles adóalap: Az esetleges mentességeket körültekintően kell meghatározni: egyrészt védve az adókijátszástól a rendszert, másrészt lehetőséget biztosítva arra, hogy a vagyon hazai újrabefektetésével a készpénzben meg nem jelenő vagyon könnyítést kaphasson – ezáltal is ösztönözve, hogy a magyar gazdaság működésébe és a munkavállalók fejlesztésébe fektessenek.
• Más adónemek kiváltása, csökkentése: A vagyonadóból származó bevételt más adók, például a munkát terhelő adók, az örökléssel kapcsolatos illetékek, vagy az árfolyamnyereség adójának csökkentésére lehetne fordítani.
• A rendszer legyen hosszú távon gazdaságilag fenntartható: a vagyonadó megfelelően illeszkedjen az adórendszerbe, kiskapuk és adóelkerülési, vagyonkimentései lehetőségek (pl. offshore struktúrák, külföldi trust és vagyonkezelő alapítványi struktúrák) nélkül.
• Ne adjon okot a tőke külföldre történő kivonására: ne ösztönözze a vagyonos magánszemély tulajdonosokat külföldre költözésre és a befektetések külföldre történő kivonására.
• Biztosítsa az egyenlő társadalmi köztehervállalást: ne okozzon társadalmi ellentéteket.

Bár a vagyonadó bevezetése politikai és gyakorlati akadályokba ütközhet, egy okosan megtervezett rendszer a leggyorsabb út lehet a veszélyesen magas vagyoni egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a modern gazdaságok stabilizálásához.

Hogyan ösztönözheti a vagyonadó a produktívabb befektetéseket?

A vagyonadó ösztönözheti a produktívabb befektetéseket, ha

• Hozamtól független adóztatás: ösztönzés a magasabb hozamú eszközök felé: A vagyonadót az eszközök által generált tényleges hozamtól függetlenül vetik ki. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak akkor is meg kell fizetnie az adót, ha az adott eszköz (például egy üresen álló ingatlan vagy nem jövedelmező részvény) nem termel profitot. Mivel az adót mindenképpen be kell fizetni, a tulajdonosoknak nem érdekük olyan eszközökben tartani a tőkéjüket, amelyek egyáltalán nem, vagy csak nagyon alacsony hozamot generálnak. Ez arra sarkallja őket, hogy tőkéjüket magasabb hozamú és produktívabb eszközökbe csoportosítsák át, hogy a keletkező profit fedezni tudja az adóterheket és ezen felül is jövedelmet biztosítson.
• Más tőkeadók kiváltása: A vagyonadó bevezetése elméletileg lehetővé tenné más típusú tőkeadók kiváltását vagy csökkentését, ami szintén a hatékonyabb és jobb befektetési döntések irányába terelheti a gazdasági szereplőket.
• A munka adóterheinek csökkentése: A vagyonadóból származó bevételeket a munkát terhelő adók csökkentésére is lehetne fordítani, ami általánosságban javíthatja a gazdaság dinamizmusát.

Összességében egy jól megtervezett vagyonadó segíthet abban, hogy a tőke ne „lustán” álljon alacsony hasznosítású javakban, hanem aktívan részt vegyen a gazdasági értékteremtésben.

Tudatos vagyonkezelés itthon és külföldön is

A vagyonadóhoz kapcsolódó fogalmak

Vagyonadó (Wealth tax)

Olyan adónem, amely egy magánszemély vagy egy vállalkozás teljes nettó vagyonát terheli.

Nettó vagyon

A teljes vagyon értéke mínusz a fennálló tartozások (pl. jelzáloghitel, kölcsönök).

Vagyonelemek

Azok a kategóriák, amelyek a vagyon összetevőit alkotják:

• ingatlanok,
• bankszámlák, készpénz,
• részvények, kötvények,
• vállalati részesedés,
• gépjárművek,
• műtárgyak, ékszerek stb.

Piaci érték (fair market value)

Az a becsült ár, amelyen a vagyontárgy a piacon eladható lenne. A vagyontárgy piaci értékének meghatározását szakértő végezheti szabályozott módszer alapján.

Vagyonadó Magyarországon

Magyarországon jelenleg nincs általános vagyonadó (olyan adónem, ami a nettó vagyon teljes összességét terhelné), de léteznek vagyoni típusú adók, amelyeket mind magánszemélyeknek, mind cégeknek fizetniük kell bizonyos eszközök után.

• Építményadó és telekadó: Ezt az önkormányzatok vethetik ki. Nem az ingatlan értéke, hanem a négyzetméter (építmény) vagy a telek területe alapján fizetendő, de tipikusan vagyonadó jellegű. A cégek tulajdonában lévő ingatlanok után is fizetendő önkormányzati építményadó. 
• Gépjárműadó: A gépjármű üzembentartója (tulajdonosa) fizeti, a teljesítménytől (kW) és a korától függően. Ez mind magánszemélyekre, mind cégekre vonatkozik.
• Vagyonszerzési illeték: Ingatlan vagy gépjármű vásárlásakor, öröklésekor vagy ajándékozásakor visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
• Cégautóadó: A cégek tulajdonában lévő (vagy bérelt) személygépkocsik után fizetendő adó, ha a költségeket elszámolják.