Összefoglaló az adótörvény-változásokról

Tisztelt Ügyfelünk!

A kormány két részletben, november 19-én és 21-én hirdette ki a 2025/2026-os adótörvény változásokat. A változások egy része már 2025-ben hatályba lép, illetve az adózó döntése szerint már a 2025-ös évre is alkalmazható, alapvetően azonban a 2026-os évet érintő változásokról van szó.

Az indoklás szerint az új szabályok főként az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdaság fehérítését, az uniós jognak, valamint más kormányzati adó- és szakpolitikai döntéseknek való megfelelést célozzák.

1. Személyi jövedelemadót érintő változások

Átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada

Az átalányadózó egyéni vállalkozók 40%-os költséghányada két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 45%-ra, 2027. január 1-jétől pedig 50%-ra. A módosítás célja a kisebb vállalkozói adminisztráció támogatása és az átalányadózás versenyképességének növelése.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek

A magánszemély köteles nyilvántartani a kriptoügyletekből származó, adókiegyenlítésre még fel nem használt veszteséget, és azt az éves bevallásában feltüntetni. Az új szabály szerint bármely korábbi évben bevallott veszteség beszámítható, de legfeljebb az adott évben és az előző két évben bevallott kriptojövedelmek után megfizetett adó összegéig.

Banki csalások, a kapott kártérítés adómentessége

Adómentes lesz az a kártérítés, melyet a magánszemély a fizetési adatokkal való visszaélések, csalások során okozott kárért kap a hitelintézettől.

Folytatólagos nyilatkozat

A három gyermeket nevelő anyák, illetve a 30 év alatti anyák a jövő évtől tartós (folytatólagos) nyilatkozatot tehetnek az adóelőleg megállapításához, így nem kell minden évben újra nyilatkozniuk a jogosultság feltételeiről, amíg azokban változás nem következik be.

30 év alatti anyák kedvezménye

Egy pontosításnak köszönhetően a 30 éven aluli anyák adókedvezménye azokra is kiterjed, akik gyermekük születése évében töltötték be harmincadik évüket.

Kedvező juttatások a közszférában

A közszolgálatban dolgozók az Otthontámogatási Program keretében egymillió forintos lakhatási célú támogatást igényelhetnek lakáskölcsön felvételére vagy törlesztésére, mely béren kívüli juttatásként adózik. A pedagógusok továbbképzésére fordított összeg – beleértve a képzés díján felüli étkezési, utazási és szállásköltséget is – már 2025. november 20-ától nyújtható adómentes juttatásként.

SZÉP-kártya felhasználási köre

Átmeneti jelleggel ismét lehetőség nyílik a SZÉP-kártya egyenleg élelmiszer-vásárlásra történő felhasználására. Az új szabályozás 2025. december 1-jétől 2026. április 30-ig bizonyos, külön rendeletben meghatározott élelmiszerek tekintetében alkalmazandó.

 

2. Társasági adó

K+F tevékenység adókedvezménye

Korábban a K+F tevékenység után igénybe vehető adókedvezményről szóló döntést csak a választással érintett első adóévet követő hatodik adóévtől lehetett módosítani, az új szabályok szerint viszont erre már az ötödik adóévtől lesz lehetőség.

A felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, állami kutatóintézettel vagy kutatóhellyel közösen végezett K+F tevékenységre tekintettel legfeljebb 500 millió forint értékhatárig érvényesíthető adókedvezménynél korábban egységesen az elszámolható költség teljes összegét lehetett figyelembe venni.

Az új – már 2025. december 20-tól hatályos – szabályozás szerint:

• alapkutatás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 100 százaléka,
• alkalmazott (ipari) kutatás esetén azok 50 százaléka,
• kísérleti fejlesztés esetén pedig azok 25 százaléka
  vehető figyelembe kedvezményként.

A közös K+F projektekhez kapcsolódó Tao-kedvezmény mértéke tehát differenciálódik: a korábbi egységes, teljes költségalapú érvényesítés helyett a tevékenység K+F-típus szerinti besorolása fogja meghatározni a ténylegesen kihasználható kedvezmény nagyságát.

Kedvezményezettek körének bővülése

A módosítás értelmében a társasági adó felajánlások kedvezményezettjeinek köre bővül: a Magyar Olimpiai Bizottság mellett a sportakadémiák is jogosulttá válnak a támogatásra.

Adóelőleg-gyakoriság

A korábbi 5 millió Ft helyett 20 millió forintos fizetendő társasági adó felett kell havonta társaságiadó-előleget fizetni. A mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra vonatkozó speciális adóelőleg-ütemezés szabály alkalmazásának határértéke is ugyanígy emelkedik.

Környezetvédelmi célú adókedvezmény

Az adócsomag részeként egy új kategória, az ún. környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye kerül bevezetésre. A beruházásnak környezeti károk felszámolására, élőhelyek rehabilitációjára, vagy a biológiai sokféleség védelmére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, annak mérséklését irányuló természetalapú megoldásra kell irányulnia. Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben vagy a következő adóévben, és az első igénybevételt követő öt adóévben lesz majd igénybe vehető, amennyiben azt a beruházás megkezdése előtt bejelentették.

Fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezmények között megjelenik egy új típus, a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma. Ezen jogcím alapján az adókedvezmény kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg.

Energiaellátók jövedelemadója

Az adócsomag 2026-tól új beruházási adókedvezményt vezet be az energiaellátók jövedelemadójában, amely a 2025. december 31. után megkezdett és az adott adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésekre lenne érvényesíthető. A kedvezmény mértéke az üzembe helyezett beruházás bekerülési értéke és a kapott támogatások különbözete alapján határozható meg, legfeljebb a fizetendő adó 80%-áig, illetve a beruházási érték és a korrigált értékcsökkenés különbözetének 50%-áig, és az üzembe helyezés évében plusz öt évig vehető igénybe. A jogosultság feltétele a beruházásösztönzési igazolás megléte, valamint a beruházás legalább öt évig történő fenntartása.

 

3. KIVA

A módosítás jelentősen megemeli a kiva-alanyiság választásának és megszűnésének értékhatárait 2025.december 1-től. A belépési korlát a létszám esetében 50-főről 100 főre, az adóévet megelőző adóévben elszámolt bevétel és mérlegfőösszeg összeg tekintetében egységesen 3-3 milliárdról 6-6 milliárd forintra nő.

A kisvállalati adó alanyiság megszűnési feltételeinek értékei is módosulnak 2026.január 1-től. Az új rendelkezés értelmében a korábbi árbevételre vonatkozó 6 milliárd forintos határ 12 milliárd forintra, az átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó 100 fős határ 200 főre emelkedik. A változás mintegy további 4–5 ezer vállalkozás számára teszi elérhetővé a KIVA-t, a jelenlegi kb. 100 ezer alany mellett. A TAO-ról KIVA-ra történő évközi áttérés továbbra is lehetséges, de zárási kötelezettséggel jár, ezért célszerű az átállást év végén megvizsgálni, csoportvállalkozásoknál pedig csoportszinten értékelni.

A módosítás jelentős könnyítést hoz a vállalkozások számára: a társas vállalkozók tagjai után eddig a személyi jellegű kifizetések minimumát a minimálbér 112,5%-ában kellett megállapítani, akkor is, ha a tényleges bér ennél alacsonyabb volt. A törvénymódosítás ezt a kötelező minimumot a minimálbér 100%-ára csökkenti. Ennek eredményeként a KIVA adóalap sok vállalkozásnál alacsonyabb lesz, ami közvetlen adómegtakarítást jelent.

 

4. Globális minimumadó

Pontosítják a törvény fogalmi rendszerét. A jogalkotó az egyszerűsített tényleges adómérték korábbi meghatározását átalakítja, és beemeli az alkalmazást segítő új safe-harbour fogalmakat (egyszerűsített lefedett adó, elismert CbCR, elismert pénzügyi beszámoló). Ezáltal a globális minimumadó hazai szabályai fogalmilag az OECD-kerethez igazodnak.

 

5. Regisztrációs adó

Főszabály szerint továbbra is az minősül az adó alanyának, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. A törvény új rendelkezése azonban rögzíti, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye eltér, az adó alanya a tulajdonos.

 

6. Általános forgalmi adó

Áfa-kulcs változás

2026. január 1-jétől a háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége (frissen, hűtve vagy fagyasztva) 5%-os adómérték alá kerül.

Alanyi adómentesség értékhatára

A módosítás 2026 és 2028 között több ütemben emeli meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt: 2026. január 1-jétől 20 millió forintra, 2027. január 1-jétől 22 millió forintra, majd 2028. január 1-jétől 24 millió forintra. A módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések már 2025. november 22-től lehetővé teszik a következő évre történő választást, amennyiben az adóalany bevétele az előző évben ténylegesen, a tárgyévben pedig várhatóan vagy ténylegesen nem haladja meg az adott évre irányadó értékhatárt. A szabályozás célja, hogy az emelkedő értékhatárokhoz igazodva a vállalkozások a visszalépési tilalom fennállása esetén is rugalmasabban élhessenek ezzel a kedvezőbb adózási lehetőséggel.

Belföldi összesítő jelentés kötelező adattartalmának bővülése

A 2026. július 1-jétől hatályos módosítás szerint az áfabevallásban (M és K lapokon) eddig önkéntesen megadható, az áfakulcsonként külön-külön levont adó összegére vonatkozó részletes adatszolgáltatás kötelezővé válik.

Csoportos adóalanyiság

Amennyiben a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő ilyen minőségében megszűnik, a tagoknak az új képviselőt kell kijelölniük és bejelenteniük, a megszűnést követő 15 napon belül. Ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság jelöli ki a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot képviselőnek. A képviselői minőség megszűnik, ha a képviselő felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, vagy a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül megszűnik. Az új törvényszöveg rögzíti a tagok vagy jogutódjaik kijelölési és bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályokat is.

A tagok egyetemleges felelősségét az áfa-törvény szerinti kötelezettségeken túl kiterjesztik a csoportos adóalanyisághoz kapcsolódó Art. szerinti jogkövetkezményekre is.

NAV-adathozzáférés jogutódlás esetén

Jogutódlás esetén a NAV által biztosított adatokhoz a jogutód először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan férhet hozzá, és ettől az időponttól kezdve végezhet önellenőrzést is a jogelőd korábbi bevallásaira.

A módosítás egyúttal pontosítja a kizárt jogutódlási esetköröket, ezáltal biztosítva az adathozzáférés jogbiztonságát és egységes kezelését vállalati átalakulások során.

Egyéb adminisztratív módosítások

Az új törvényszöveg kibővíti a külföldi utasok adó-visszaigénylő lapjának kötelező adattartalmát, és a digitalizáció jegyében lehetővé teszi, hogy a termék Közösség területéről való kilépését ne csak papíralapon, hanem elektronikusan is lehessen igazolni.

 

7. Jövedéki adó

Üzemanyag jövedéki adó-emelése

A 2025. november 22-től hatályba lépő rendelkezés rögzíti, hogy a benzin, a petróleum és a gázolaj adómértékeinek éves, infláció miatti kiigazítása (valorizáció) 2026-ban kivételesen nem január 1-jén, hanem július 1-jén lép hatályba.

Engedély-visszavonás

60 napon túli köztartozás esetén a jövedéki típusú engedély visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a fizetésre felszólító végzésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el (vagyis az engedély fennmarad, ha az engedélyes a kötelezettségét határidőre megfizeti, vagy arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek).

Postai küldemények ellenőrzése

A NAV továbbra is jogosult a postai szolgáltatók által kezelt csomagküldemények ellenőrzésére. Adózatlan jövedéki termék esetén a postai szolgáltató vagy közreműködő akkor mentesülhet a felbontás során talált adózatlan termék miatti jogkövetkezmények alól, ha kétséget kizáróan igazolja, hogy jogszerűen és az üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően járt el.

Borászati tevékenység

A törvény 2026. január 1-jétől a kisüzemi habzóbor előállítók számára 50%-os adókedvezményt biztosít, mely a más tagállambeli adózókra is vonatkozik az adott termelési korlát (borpiaci évenként legfeljebb 500 hl) alatt. A kedvezmény de minimis támogatásnak minősül.

 

8. Kiskereskedelmi adó

A módosítás jelentősen megemeli a kiskereskedelmi adó sávhatárait: az 500 millió forintos értékhatár 1 milliárd forintra, a 30 milliárdos sávhatár 50 milliárdra, míg a 100 milliárdos küszöb 150 milliárd forintra nő. Az új sávok a 2025-ben kezdődő adóévtől alkalmazandók, így a legtöbb adózó alacsonyabb kulcs alá kerülhet.

A 2025-ben hatályos szabály szerint az üzemanyag-kiskereskedelemből származó bevételre 500 millió forintig 0%, az azt meghaladó részre 3% adókulcs vonatkozik. A módosítás ezt a kedvezményes szabályt 2026-ra is meghosszabbítja.

 

9. Helyi adó törvény

Vagyoni értékű jog fogalma

A Htv. vagyoni értékű jog fogalmába beépítik a lízingbevevői jogot és a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot az ingatlan-nyilvántartási szabályozás terminológiájával való egyezés érdekében, így az építményadó és telekadó alanya – többek között – ezen jogok jogosítottja lesz.

Az erdő védelme a települési adók körében

A 2015-ös módosítás lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy bármely adótárgyra települési adót vessenek ki, ha azt törvény nem tiltja és más közteher nem vonatkozik rá. 2023-tól a termőföld, 2026-tól pedig az erdő mentesül a települési adó alól.

10. Reklámadó

A reklámadót ugyan soha nem vezette ki a kormány, annak adókulcsa az elmúlt időszakban 0 százalékos volt. Ezt a kulcsot egyelőre csak 2026. június 30-ig hosszabbították meg, ami az adónem visszatérését vetíti előre.

Egyidejűleg megteremtik annak lehetőségét, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti 10 millió Ft-os bírságot az adóhatóság mérsékelje vagy elengedje, ha az első adóhatósági felhívás hatására bejelentkezik az adóalany.

 

11. Illeték

A végelszámolás során elengedett tulajdonosi kölcsönök illetékmentessége

A végelszámolás során elengedett tulajdonosi kölcsönök illetékmentessé válnak, ha a végelszámolás a cég törlésével zárul. (A jelenlegi szabályok szerint ezekre az esetekre általában ajándékozási illetéket kell fizetni.) Ha mégsem törlik a céget, az illetéket késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetni.

Vagyonátruházási illeték törlése

A lakóházépítés céljából vásárolt telkek esetében illetékmentesség alkalmazható, ha a telken 4 éven belül lakóház épül. A mentesség feltételének teljesülését eddig használatbavételi engedéllyel, ill. a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal lehetett igazolni, az új szabályok alapján azonban a „hallgatásos tudomásulvételről” történő értesítéssel is, melyet az építésügyi hatóság küld meg az érintettek részére.

A NAV számára 15 napos határidőt írnak elő az építkezés befejezését követő automatizált ellenőrzésre. Ha a feltételek teljesülnek, a felfüggesztett illetéket külön határozat nélkül automatikusan törlik.

A cserét pótló vételt illető változások

A cserét pótló vétel illetékkedvezményét az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését illetően a vagyoni értékű jog jogosultjaira is kiterjesztik.

Eltörlik azt a szabályt, mely szerint az illetékkedvezmény szempontjából csak a vásárláshoz időben legközelebb eső lakás eladását lehet figyelembe venni, így több ügylet esetén a vagyonszerző számára kedvezőbb illetékalapot lehet meghatározni.

 

12. Tbj törvény

Tartós megbízási jogviszony

A Tbj törvény fogalmai közé bekerül a tartós megbízási jogviszony fogalma annak érdekében, hogy ne kelljen minden kifizetéskor bejelenteni és lezárni a jogviszonyt az aktuális biztosítási időszakra, amennyiben a megbízás hosszabb időszakra (több hónapra, évre) szól.

A tartós megbízási jogviszonyt a foglalkoztató jelenti be az adóhatóságnak, és a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától a jogviszony végének bejelentéséig folyamatosnak tekintik. A járulék minimális alapja a minimálbér 30%-a ebben az esetben.

Komplex Jogviszony Nyilvántartás

Bevezetésre kerül a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY), egy új informatikai rendszer, amelyből lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyok, egészségügyi jogosultságok, nyugdíjjárulékok és az európai egészségbiztosítási kártya adatai. A KJNY felület támogatja a közteherfizetéssel kapcsolatos ügyintézést, jogviszonyok tisztázását, és elektronikus, valamint mobilalkalmazásos hozzáférést biztosít. A működés részleteit külön rendelet szabályozza.

 

13. Adóeljárás, adóigazgatás, végrehajtás

Tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók

A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók mentesülnek a soron kívüli adóbevallás benyújtási kötelezettség alól, ha az érintett időszak alatt ténylegesen nem folytattak tevékenységet.

Adókötelezettség csökkentése iránti kérelem

Ha egy az Alaptörvénnyel, vagy az EU kötelező jogi aktusával ellentétes jogszabály vagy más jogszabályba ütköző önkormányzati rendelet miatt csökkent az adókötelezettség, akkor ennek érvényesítésére eddig önellenőrzés keretében volt lehetőség. A jövőben erre az esetre egy speciális kérelmet kell benyújtani, melyet az adóhatóság az előterjesztésétől számított 15 napon belül határozattal bírál el, feltéve, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntését a kérelem előterjesztésekor még nem hirdették ki, vagy az adózó kérelme a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.

Adószám törlése

A jövőben az adóhatóság szigorúbb szabályok szerint törli az adózó adószámát abban az esetekben, ha törvényes képviselőjét nem jelentette be, vagy áfa-, illetve havi adó- és járulékbevallásait a határidőt követő 90 napon belül sem nyújtja be. Az új szigorúbb szabályok szerint a fenti esetekben az adóhatóság felszólítása nem feltétel az adószám törléséhez.

Egyéb Art rendelkezések

• Az automatikus részletfizetési kedvezmény jövőre már az adó esedékessé válását megelőzően benyújtott kérelem alapján is engedélyezhető.
• Ha bíróság az elévülési időn túl hoz jogerős döntést az adókötelezettségről, az adózó az elévült időszakra is nyújthat be önellenőrzést. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az önellenőrzés más adózó áfa-kötelezettségére is kihatással lenne.
• Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel. Az állami adó- és vámhatóság az adóhiány után felszámított, adónemenként ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. A köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés tényéről a jövőben az adózó kivonatot kérhet.
• A visszamenőleges áfa-regisztrációval rendelkező adózókat érintő változás, hogy a regisztráció időpontját megelőző időszakra vonatkozó bevallások gyakorisága a jövőben egységesen havi lesz.
• Pontosításra és kiegészítésre került azon adózók listája, akik nem kérhetik az áfa-bevallásuk gyakoriságának módosítását, erről továbbra is az Art 3.melléklete rendelkezik majd.

Gyorsabb adóeljárások

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az automatikus döntéshozatali eljárás lehetőségével egészül ki. Ez emberi közbeavatkozás nélkül meghozott és kézbesített döntéseket tesz lehetővé abban az esetben, ha minden szükséges információ az adóhatóság rendelkezésére áll (jellemzően mérlegelést nem igénylő rutinszerű ügyekben, pl. adóigazolások kiállítása, bevallások javítása).

Jogorvoslati eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.

A digitalizáció jegyében kiterjesztik elektronikus jegyzőkönyv és aláírások alkalmazását a vámeljárásokra is.

Az új szabályok alapján a NAV közvetlenül hozzáférhet az Országos Építésügyi Nyilvántartás releváns adataihoz (pl. földhasználati lap, energetikai tanúsítvány, használatbavételi engedély, személyazonosító adatok), valamint adatkezelési megállapodást köthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap kezelőjével és a kincstárral is.

 

14. Számvitel

2026. január 1-jétől egységesen szigorodnak az utólagos transzferár-kiigazítások számviteli elszámolásának feltételei. Az eszközök bekerülési értéke, az értékesítés nettó árbevétele és az elszámolt költségek, ráfordítások csak akkor módosíthatók, ha a különbözetről

• a felek megállapodtak, és
• a kiigazítást legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig elszámolják.

A módosítás célja, hogy a Tao tv. szerinti szokásos piaci áron alapuló kiigazítások időben korlátozottan és átlátható módon jelenjenek meg a könyvelésben.

Ugyancsak 2026 január 1-jétől emelkednek a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választhatóságának értékhatárai. A mérlegfőösszeg 150 millió forintról 180 millió forintra, az árbevétel 300 millió forintról 360 millió forintra nő. Ez szélesebb vállalkozói kör számára teszi elérhetővé az egyszerűsített beszámolási formát, amely kevesebb adminisztrációval jár, ugyanakkor korlátozza a számviteli választási lehetőségeket.

2025. november 20-tól az MNB vagy EKB által nem jegyzett valuták esetén már nem alkalmazható az országos napilapokban közzétett világvaluta-árfolyam, ilyen esetekben kizárólag a szabadpiaci árfolyam vagy egy jegyzett devizára történő átszámítás alkalmazható.