Külföldre költözne? Az új „exit tax” miatt adóügyi illetőségére is érdemes figyelnie!
News – 30.10.2026

Egy külföldre költözésnél általában az első kérdések között szerepel a lakás, az iskola vagy éppen az egészségbiztosítás. Jelentősebb befektetési vagy céges vagyonnal rendelkezők számára azonban 2027-től egy további kérdés is különösen fontossá válhat: mi történik adózási szempontból akkor, ha a magyar adóügyi illetőségük megszűnik? A kormány által október 27-én benyújtott törvényjavaslata alapján a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető magánszemélyeknek meghatározott befektetései után úgynevezett exit tax fizetési kötelezettsége merülhet fel.
A javaslat szerint nem a külföldre költözés lesz adóköteles, hanem az lesz a döntő kérdés, hogy
-
a magánszemély magyar adóügyi illetősége megszűnik-e,
-
milyen jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkezik,
-
és a költözés után a magyar állam elveszíti-e vagy korlátozottabban gyakorolhatja-e az adott vagyon későbbi értékesítéséből származó jövedelem adóztatásának jogát.
Az exit tax, vagyis a „kilépési adó” lényege
A benyújtott törvényjavaslat új szabályt vezetne be az adóügyi illetőség megváltozásához kapcsolódóan. Az úgynevezett exit tax, azaz „kilépési adó” lehetőséget teremt arra, hogy meghatározott feltételek mellett Magyarország már az illetőség megszűnésekor adóztassa az értéknövekedést, amely bizonyos eszközökön felhalmozódott, noha azokat a tulajdonos még nem értékesítette. A javaslat szerint az új szabályozás 2027. január 1-jén lépne hatályba.
Nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetőség a kulcs
Az új szabály alkalmazását a belföldi, azaz magyar adóügyi illetőség megszűnése indítja el. Vagyis önmagában abból, hogy valaki külföldre költözik, még nem következik automatikusan az exit tax alkalmazása. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a magánszemély magyar adóügyi illetősége ténylegesen megszűnik.
További lényeges feltétel, hogy az érintett személy az illetőség megszűnését megelőző 10 adóévből legalább 5 adóévben magyar adóügyi illetőségű legyen. Ezzel a szabályozás elsősorban a tartósabb magyar adóügyi kötődéssel rendelkező személyeket célozza.
Nem minden vagyon esetén merül fel exit tax
A szabály alkalmazásához vagy
- az érintett „illetőségváltási eszközök” együttes szokásos piaci értékének meg kell haladnia az 500 millió forintot, vagy
- a magánszemélynek legalább 20%-os vagyoni részesedéssel kell rendelkeznie, amelynek szokásos piaci értéke legalább 250 millió forint.
Mit értünk „illetőségváltási eszköz” alatt?
Ide tartozhatnak például értékpapírok, magyar és külföldi társaságokban fennálló részesedések, bizonyos opciók és más kapcsolódó jogok, kriptoeszközök, TBSZ-en tartott teljes állomány, NYESZ-en fennálló követelés, valamint egyes élet- és nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódó vagyoni jogok.
Ugyanakkor a törvény kifejezetten kizárja az önálló illetőségváltási eszközök közül a készpénzt, a fizetési számlán fennálló pénzkövetelést és a bankbetétet.
Mi után kellene adózni, ha még semmit sem adtunk el?
Ez az új szabály egyik legszokatlanabb eleme. A javaslat abból indul ki, hogy az érintett eszközt az adóügyi illetőség megszűnését megelőző napon, annak szokásos piaci értékén mintegy „virtuálisan” realizálták. A tényleges eladás tehát nem feltétel. Az adóztatás az addig keletkezett, de még ténylegesen meg nem szerzett értéknövekedést célozza.
Egy egyszerű példa:
Anna hosszabb ideje Magyarországon él, és egy vállalkozásban jelentős részesedéssel rendelkezik. A részesedést évekkel korábban 100 millió forintos értéken szerezte meg, az illetőségváltás előtti piaci értéke pedig 600 millió forint. Anna nem adja el a céget, csak megszünteti magyar adóügyi illetőségét.
Ha az exit tax valamennyi törvényi feltétele teljesül, az új szabály alapján az illetőségváltásig felhalmozódott értéknövekedést annak ellenére figyelembe kellene venni, hogy Anna egyetlen forint ellenértéket sem kapott, hiszen a részesedést nem értékesítette. Fontos megemlíteni, hogy az adóalap mindig az adott eszközre irányadó jövedelemmegállapítási szabályoktól függ.
Van azonban még egy fontos feltétel: Magyarországnak adóztatási jogot kell veszítenie
Az 500 milliós vagy 250 milliós értékhatár elérése önmagában még nem eredményez adófizetési kötelezettséget.
Az exit tax csak akkor alkalmazandó, ha az illetőség megszűnésének következtében Magyarország későbbi adóztatási joga megszűnik vagy korlátozottá válik az adott eszköz későbbi értékesítésével, beváltásával, visszaváltásával vagy más realizálásával kapcsolatban.
Ha Magyarország az illetőség megváltozása után is ugyanolyan mértékben jogosult a később ténylegesen megszerzett jövedelem adóztatására, az adott eszközre nem kell exit tax-jövedelmet megállapítani. Szintén kivételt jelent az az eszköz, amely a kiköltözést követően a magánszemély magyarországi telephelyéhez tartozik. Ezért egy nemzetközi költözés vizsgálatánál nem elég azt megállapítani, hogy „melyik országba költözik” az érintett. A konkrét adóztatási jogokat is vizsgálni kell.
Nem mindegy, melyik országba költözünk
Itt különösen fontos az országcsoportok pontos megkülönböztetése. A javaslat szerint a célország alapvetően nem azt dönti el, hogy létrejön-e az exit tax, hanem azt, hogy a már megállapított adót azonnal meg kell-e fizetni, vagy az adófizetés automatikusan elhalasztható.
-
Európai Unió tagállamai: automatikus halasztás
Ha az érintett egy másik EU-tagállamba helyezi át az adóügyi illetőségét, a megállapított exit tax megfizetésére a törvény erejénél fogva, külön kérelem nélkül kamatmentes fizetési halasztás jár, feltéve, hogy a jövedelmet és az adót határidőben bevallja, és benyújtja az előírt eszközönkénti kimutatást. Ilyen célország például Ausztria, Németország, Franciaország vagy Olaszország, mivel ezek EU-tagállamok.
-
EGT-tagállamok, amelyek nem EU-tagok: szintén halasztás
A kedvező halasztási szabály nemcsak az EU-ra terjed ki. A törvényjavaslat kifejezetten „halasztásra jogosító államnak” minősíti az Európai Unió tagállamait, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokat. Vagyis az EGT EU-n kívüli államai, így például Norvégia, Izland és Liechtenstein is ebbe a kedvező kategóriába tartoznak.
-
EU-n és EGT-n kívüli országok: nincs automatikus halasztás
Ha a magánszemély olyan államba helyezi át adóügyi illetőségét, amely nem tartozik a fenti körbe, a javaslat alapján az exit tax-et az adott adóévre vonatkozó bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetni.
Így érdekes kérdést vethet fel egy Svájcba vagy az Egyesült Királyságba történő költözés, amelyek nem EU- és nem EGT-tagállamok. Ez azért különösen lényeges, mert a javaslat szövege alapján a halasztás szempontjából nem általában a „megfelelő együttműködést biztosító országok” jelentenek egy külön harmadik kategóriát. A törvényszöveg a halasztásra jogosító államokat konkrétan az EU-tagállamokra és az EGT-megállapodásban részes más államokra korlátozza.
A halasztás nem jelent adómentességet
Ha valaki például Magyarországról Ausztriába költözik, az exit taxot a feltételek fennállása esetén meg kell állapítani és be kell vallani, csak annak megfizetését nem kell feltétlenül azonnal teljesíteni. A halasztás főszabály szerint addig maradhat fenn, amíg valamely, a törvényben meghatározott esemény be nem következik. Ilyen lehet például az eszköz:
- értékesítése vagy más realizálása,
- ingyenes átruházása,
- illetve bizonyos esetekben jelentős érték kivonása.
A halasztás akkor is megszűnhet, ha az érintett az EU/EGT-körből később olyan országba helyezi át az adóügyi illetőségét, amely már nem minősül halasztásra jogosító államnak.
Például: ha valaki Magyarországról Ausztriába költözik, a feltételek fennállása esetén igénybe veheti az automatikus halasztást. Ha később az adóügyi illetőségét Ausztriából az Egyesült Arab Emírségekbe helyezi át, már olyan államban válik illetőségűvé, amely a javaslat szerinti EU/EGT-körön kívül van, ezért ez a halasztás megszűnését eredményezheti.
És mi történik, ha valaki visszaköltözik Magyarországra?
A javaslat egy érdekes könnyítést is tartalmaz. Ha a magánszemély a halasztást megszüntető esemény bekövetkezése előtt ismét magyar adóügyi illetőségűvé válik, és az érintett eszköz továbbra is a tulajdonában van, az arra jutó halasztott adó megszűnik. Hasonlóképpen, a magánszemély halála az addig esedékessé nem vált halasztott adót is megszűnik.
Külön figyelmet érdemelnek a vagyonkezelési struktúrák
A szabályozás nem áll meg a közvetlenül birtokolt részvényeknél és befektetéseknél. Külön rendelkezések vonatkoznak arra az esetre is, amikor a magyar illetőségét megszüntető magánszemély bizalmi vagyonkezelés vagyonrendelője, illetve magánalapítvány alapítója vagy csatlakozója. Ilyenkor a hozzá rendelhető vagyonrészhez kapcsolódó, korábban még nem adóztatott értéknövekmény és felhalmozott hozam is bekerülhet az exit tax rendszerébe.
Ez különösen fontossá teheti az előzetes elemzést azok számára, akik családi vagyonukat BVK-ban vagy magánalapítványban tartják.
Röviden: mire érdemes figyelni költözés előtt?
Egy jelentősebb vagyonnal rendelkező magánszemélynél a javaslat alapján a külföldre költözés előtt legalább öt kérdést érdemes végignézni:
-
Megszűnik-e ténylegesen a magyar adóügyi illetőség?
-
Az előző 10 adóévből legalább 5-ben fennállt-e magyar illetőség?
-
Eléri-e az érintett vagyon az 500 millió forintos küszöböt, vagy van-e legalább 20%-os, minimum 250 millió forint értékű részesedés?
-
Magyarország elveszíti vagy korlátozottabban gyakorolhatja-e a későbbi adóztatási jogát?
-
EU/EGT-államba vagy azon kívüli országba kerül az új adóügyi illetőség?
A szabályozás tehát nem általános „kiköltözési adó”. Elsősorban a tartós magyar adóügyi kötődéssel rendelkező, jelentősebb befektetési vagy vállalkozói vagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintheti. Számukra azonban egy költözés időzítése, a célország és a meglévő vagyonstruktúra a jövőben már komoly magyar adókövetkezménnyel járhat.
A fenti összefoglaló a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat szövegén alapul, tehát nem hatályos szabály ismertetése.
- Adóügyi illetőség
Az adóügyi illetőség egy speciális jogi fogalom, amely arra utal, hogy egy magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból kapcsolatban. Nem azonos az adott személy állampolgárságával, bár ennek lehet szerepe az adóügyi illetőség megállapításában.
Szerző
- Elek DiánaMenedzser | AdótanácsadóDetails zur Person


