Kinek kell félnie a NAV támogató eljárásra szóló meghívójától?

Manapság sok külföldi befektetéssel rendelkező magánszemély kap levelet a NAV-tól, amelyben meghívják őket, hogy egy úgy nevezett támogató eljárásban való részvételre. A hatóság a magánszeméllyel szorosan együttműködve szeretne megbizonyosodni arról, hogy a külföldi számlákon tartott befektetések után maradéktalanul megfizették az adót Magyarországon.

A támogató eljárás nem ellenőrzés, a NAV nem szankcionál, hanem felkéri az adózót arra, hogy önként adjon magyarázatot az esetleges eltérésekre, szükség esetén pedig önellenőrzéssel javítsa a hibát. Ez azért is jogos, mert a rendelkezésre álló adatok sokszor pontatlanok, kumulált adatok vagy akár tizedesvessző elírás van bennük. Ezeket az adózónak és/vagy tanácsadójának kell feltárnia és elmagyaráznia.

A NAV az adóhatóságok közötti nemzetközi információcsere intézményének keretein belül kap adatokat már 106 országból, melyeket egyre mélyebben és hatékonyabban elemez. Akkor indít támogató eljárást, ha az adatok és az adózó által benyújtott bevallás között eltérés van.

A támogató eljárás kétféleképpen végződhet:

• eredményesen: az adózó és a NAV együtt rájönnek, hogy mi az eltérés oka. Ha szükséges az adózó önellenőrzés keretében javítja hibáját;
• eredménytelenül: pl. a rendelkezésre álló 30 napos határidőn belül nem lehet kideríteni, hogy mi a külföldről kapott adatok és az adózó által bevallott információk közötti eltérés oka, vagy az adózó nem reagál a hatóság megkeresésére, nem működik együtt a hatósággal.

Ilyenkor az adóhatóságnak lehetősége van adóellenőrzést indítani, amely több évre is kiterjedhet, és amelyben már szankcionálhat is. Ezért minden érintettnek javasoljuk, hogy ha ilyen megkeresést kap, aktívan vegyen részt az eljárásban, és amennyiben ő maga nem érti, hogy mi az eltérés oka, forduljon szakértőhöz.

Az adókötelezettséget ugyanis – különösen, ha a jövedelem külföldről származik, pl. értékpapírokból – számos laikusok számára meglepő szempont figyelembevételével kell meghatározni. Az értékpapírok pedig igen sokfélék lehetnek: leggyakrabban kötvények, részvények, befektetési vagy letéti jegyek. Típusuk azért is nagyon fontos, mert ez alapján határozható meg, hogy az értékpapírhoz kapcsolódó jövedelem milyen jogcímen válik adókötelessé. Például a részvények után realizált hozam osztalékként, a kötvények után realizált hozam kamatjövedelemként adóköteles.

A külföldi befektetési szolgáltatók által kiállított igazolásokat ezért érdemes felülvizsgálni, ugyanis a jövedelem és az adókötelezettség megállapítására vonatkozó előírások országonként eltérőek. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban, a különböző országokkal fennálló kettős adózást kizáró egyezmények tükrében, vagy éppen annak hiányában ezek mértéke változhat. A részletekről olvashat cikksorozatunkban.

Az ilyen bonyolult helyzetekben Global Mobility Üzletágunk tapasztalt kollégái tudnak minden részletre kiterjedő tanáccsal szolgálni. Hiszen a svájci, osztrák és német befektetési szolgáltatókkal kialakított együttműködésünknek köszönhetően nagy gyakorlatot szereztünk a vagyonos magánszemélyek nemzetközi befektetéseinek adózása terén!