A kutatás-fejlesztési adókedvezmények jogszerűségének vizsgálata

Előző cikkeinkben arra bátorítottuk a vállalkozásokat, hogy tárják fel, vegyék észre tevékenységeik között a kutatási-fejlesztési projektnek minősíthető tevékenységeket, és használják fel az elérhető adókedvezményeket a tevékenységük finanszírozására. Ezt továbbra is fenntartjuk, de ebben a cikkünkben mégis óvatosságra intünk.

Ugyanis mint minden támogatás esetében, a K+F ösztönzőkre is igaz, hogy csak a valóságnak megfelelő, valóban K+F-nek elveknek megfelelő projektek költségeire szabad igénybe venni az adókedvezményeket. És mindezt egy későbbi ellenőrzésre gondolva pontosan dokumentálni is kell. A szankciók elkerülése érdekében érdemes a projektünket szakértők bevonásával értékeltetni, a megfelelő adminisztrációhoz, az adókalkulációhoz adótanácsadó segítségét igénybe venni.

A vállalati K+F projektek adóellenőrzése

A legjellemzőbb a K+F kedvezmények jogszerűségének utólagos ellenőrzése, de nem kizárt a projektek jogkövetési vizsgálata sem.

Mi a különbség az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat között?

A jogkövetési vizsgálat elindításával nem kell megvárni a bevallással érintett időszak lezárulását, folyamatban lévő időszakra is megindítható. Ráadásul a jogkövetési vizsgálat sokkal célzottabb és gyorsabb. A jogkövetési vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, vagyis a vizsgálatot meg lehet ismételni. Adóellenőrzést ezzel szemben ugyanarra az időszakra alapvetően csak egyszer lehet indítani, az adóhatósági felülellenőrzés és ismételt ellenőrzés ritka kivételével. A jogkövetési vizsgálat során, vagy azt követően is lehetőség van önellenőrzés benyújtására. Ha a hatóság a jogkövetési vizsgálat során mulasztást tár fel, ezt jegyzőkönyvben rögzíti, de nem tehet terhelő megállapítást, adókülönbözetet nem állapíthat meg, legfeljebb mulasztási bírságot szabhat ki. Ugyanakkor elrendelhet utólagos adóellenőrzést. A bevallott/bejelentett és bevallani/bejelenteni elmulasztott adó, költségvetési támogatás különbözetét (adókülönbözetet) csak az adóellenőrzés során lehet megállapítani. Az eljárás típusát a hatóság a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága alapján dönti el.

Bármelyik vizsgálattípusban történik is az ellenőrzés, a bizonyítási teher az adózóé: neki kell igazolnia, hogy jogosan vett igénybe adókedvezményeket, jogosan minősítette bizonyos tevékenységeit kutatás-fejlesztési tevékenységnek.

Az adóellenőrzés módszerei

A hatóság

• tarthat helyszíni szemlét,
• bekérheti az érintett adózók, alvállalkozók, non-profit szervezetek nyilatkozatait,
• tarthat kapcsolódó ellenőrzéseket a projektbe bevont szereplőknél,
• megvizsgálhatja a K+F dokumentációt,

Mit vizsgál a hatóság egy K+F támogatás esetén?

• A K+F tevékenység valóban saját K+F-nek minősül-e? Ennek keretében ellenőrzik a K+F megállapodások tartalmát.
• Pontosak-e az adott időszakra elszámolt K+F költségek?

Az adóellenőrzés jellemző kérdései K+F projekt vizsgálatakor:

• Ki tett javaslatot a K+F projektre?
• Készült-e irat a kezdeményezésről?
• Mi volt a K+F tevékenység műszaki, pénzügyi, stratégiai célja?
• Hogyan illeszkedik a K+F projekt a vállalat stratégiai céljai közé?
• Van-e stratégiai terve a vállalkozásnak, ha igen, abban szerepel-e a K+F projekt megvalósítása?
• Milyen erőforrásokból finanszírozzák a K+F tevékenységet? Hány személy közreműködésével végzik? Ki és mennyi időt töltött az egyes munkafolyamatokkal?
• Hogyan dokumentálták a projektet?
• A már befejezett, sikeres tevékenység dokumentálása mivel végződött, és ez szakmakonform-e? Nem minden esetben jegyeztetnek be szabadalmat, előfordulhat, hogy titokvédelmi eljárás alá veszik a létrejött eredményt.
• Az adózó saját maga ellenőrizte-e a projektet, voltak-e észrevételei?
• A gazdasági események rögzítése szabályszerűen történt-e?

A K+F tevékenység támogatása adókedvezményekkel és közvetlenül – LeitnerLeitner Magyarország

A magyar adórendszer ösztönzői és közvetlen támogatások K+F projektekhez

Hogyan azonosíthatja a K+F tevékenységeket vállalkozása működésében?

Mik a legjellemzőbb hibák egy K+F projektnél?

• Egyes költségek nem kötődnek közvetlenül a K+F tevékenységhez.
• Az elkészült K+F tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”.
• Nem a vállalkozás érdekében merült fel a költség.
• A K+F tevékenység eredményeként az eszközt vagy szellemi terméket állományba vették, vagy aktiválták. Utóbbi esetében legfeljebb az értékcsökkenés összegéig számolható el adóalap csökkentő tétel.

Milyen lehetőségeket hagynak ki leggyakrabban a vállalkozások?

Az itt felsorolt „hibák” miatt nem kell az adóhatóság szankciójára számítani, de a cég nem használt ki egy kockázatcsökkentő vagy finanszírozási lehetőséget.

• A K+F projekt hatósági minősíttetése elmarad, pedig ezzel lehetne csökkenteni a későbbi ellenőrzési köckázatokat.
• Nem élnek a költségek aktiválásának lehetőségével, holott a veszteségelhatárolás időbeli korlátja miatt ez fontos lehet, így lehet ugyanis minél későbbre „tolni” a költségeket.
• Az adózás előtti eredmény terhére történő K+F költség-elszámoláson felül még további adóalap-csökkentő tételek alkalmazására is lehetőség lenne, de nem teszik meg, mert bizonytalanok a K+F besorolást illetően.

Cikksorozatunk végén érdemes még egyszer emlékeztetni, hogy mit is jelent a kutatás-fejlesztési tevékenység. Ez olyan alkotómunka, melynek célja az ismereteink bővítése, új alkalmazások kidolgozása, és felold valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanságot. Elvárás, hogy legyen újszerű, hogy tudományos módszerekkel – megfelelő szakértelemmel, tervszerűen és dokumentálva – végezzék. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével felismerhető egy K+F projekt tevékenységeink között. Elsiklani felette és kihagyni az adókedvezmények lehetőségét éppolyan nagy hiba, mint ha valaki K+F-nek hisz egy hétköznapi munkafolyamatot. Egy jó tanácsadóval mindkét tévedés elkerülhető!