Fordított adózás fizetésképtelenségi eljárás esetén

Egy Németországban bejegyzett, de Magyarországon áfaregisztrált ügyfelünk ellen Németországban fizetésképtelenségi eljárás indult. A társaság magyarországi eszközeit egy magyar adóalanynak értékesítette, és

az értékesítés során felmerült, hogy alkalmazni kell-e a magyarországi belföldi fordított adózást.

A fordított adózás (FAD)

A fordított adózás (FAD) esetén az adót nem az eladó, hanem a vevő fizeti meg. A számlát áfa nélkül, nettó értéken állítják ki, a beszerző pedig az adólevonási jogával élve csökkentheti fizetendő adóját.

Az adó fizetésére a szolgáltatás igénybevevője vagy a termék beszerzője kötelezett.

Az eladó a számlát áfakulcs feltüntetése nélkül, 0% áfatartalommal állítja ki, megjelölve a „fordított adózás” tényét.

A fordított adózás (FAD)

Jó az államnak,

mert hatékony eszköz a fiktív számlázás és a jogosulatlan áfavisszaigénylések ellen, mert nem keletkezik felszámított, visszaigényelhető áfa.

Jó az eladónak,

mert nem kell megelőlegeznie az áfát, ha a vevő késve fizet.

Jó a vevőnek,

mert nem kell kifizetnie a bruttó összeget, így nem terheli a készpénzállományát az ÁFA összege. Amennyiben a vevő áfalevonásra jogosult, a saját magának felszámított áfát levonásba helyezheti, így adósemleges módon működik.

Esetünkben lényegileg az volt a kérdés, hogy a német fizetésképtelenségi eljárás hazánkban is fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárásnak minősül‑e, amely a fordított adózás alkalmazásának egyik alapfeltétele. Ugyanis a fordított adózás alkalmazása a fizetésképtelenségi eljárások alatt álló adóalanyok ügyleteire Magyarország számára 2026. december 31‑ig engedélyezett.

Érvelésünk szerint az áfa törvény nem korlátozza a szabály alkalmazását kizárólag a magyar csődtörvény szerinti eljárásokra, és egy uniós rendelet alapján a tagállamok kötelesek egymás fizetésképtelenségi eljárásait elismerni, így a német eljárás joghatásai Magyarországon is érvényesülnek. Ennek megfelelően a társaság magyarországi értékesítéseire – ha a személyi feltételek is fennállnak – fordított adózásnak kellene vonatkoznia.

Kérésünkre az adóhatóság megerősítette, hogy fordított adózás alkalmazandó, ha az értékesítő fizetésképtelenségét jogerősen vagy véglegesen megállapító eljárás hatálya alatt áll. A NAV hivatkozott az EU fizetésképtelenségi rendeletére is, amely kimondja, hogy a fizetésképtelenségi eljárást az a tagállam indíthatja meg, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja található, és az így megindított eljárást a többi tagállam automatikusan elismeri további alaki követelmények nélkül. Vagyis a német társaság ellen Németországban megindított fizetésképtelenségi eljárás hazánkban is fizetésképtelenséget megállapító eljárásnak minősül. Ennek megfelelően, ha a társaság Magyarországon lévő tárgyi eszközeit vagy más, 100 000 forintot meghaladó értékű termékeit, szolgáltatást értékesíti, akkor az ügyletre a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.