Mi az az e-könyv? És mennyi az áfakulcsa Magyarországon?

Nagyon gyakran felmerül a kérdés, hogy miért magasabb az e‑könyvek áfakulcsa Magyarországon, mint a papíron vagy adathordozón átadott könyveké. Korábban az Európai Unióban is vitatott kérdés volt az e-könyvek adózási megítélése. 2018-tól az unióban azonban megnyílt a lehetőség a kedvezményes kulcs alkalmazására.

Magyarországon a nyomtatott könyvekre már régóta kedvezményes, 5%-os áfakulcs vonatkozik, a digitális kiadványok egészen 2018‑ig nem élvezhették ugyanezt az elbánást. Ugyanakkor a hazai könyvpiac szereplői – elsősorban a kiadók – számára sokszor nem volt egyértelmű, milyen adómértéket kell alkalmazni. Még ma is gyakran felmerül a kérdés: lehet-e kedvezményes áfát használni e‑könyvre?

2018‑tól lehetőség lenne az e-könyvekre kedvezményes áfakulcsot alkalmazni– de Magyarország azóta sem lépett

2018 novemberében az Európai Unió elfogadta a 2018/1713 számú irányelvet, amely történelmi jelentőségű módon tette lehetővé a tagállamok számára, hogy az elektronikus kiadványokra is csökkentett vagy akár szuperkedvezményes áfakulcsot, illetve adómentességet alkalmazzanak, ugyanúgy, mint a nyomtatott könyvekre.

Az irányelv tehát feloldotta azt a tilalmat, amely korábban megakadályozta az e‑könyvek kedvezményes adózását, de nem tette kötelezővé, csupán lehetőség a tagállamok számára. Magyarország a rendelkezéseket nem implementálta, így továbbra is a korábbi szabály érvényes.

Mi számít e‑könyvnek adójogi szempontból?

E‑könyv minden olyan digitálisan elérhető tartalom:

• amelyet nem fizikai adathordozón adnak át,
• hanem le lehet tölteni vagy online lehet hozzáférni.

Az e‑könyv elektronikusan nyújtott szolgáltatás, nem minősül könyvnek, hazánkban 27%-os áfakulcs vonatkozik rá.

A magyar áfatörvény egyértelműen csak azokra a könyvekre engedi az 5%-os kulcsot, amelyeket fizikai adathordozón (pl. papíron, CD‑n, pendrive‑on) adnak át – az elektronikus úton továbbított tartalom nem tartozik ebbe a körbe.

A téves áfakulcs alkalmazásának kockázatai, különösen, ha közvetlenül a fogyasztók felé történik az értékesítés

A gyakorlatban előfordul, hogy a kiadók vagy online tartalomszolgáltatók – jóhiszeműen, ám hibásan – a nyomtatott könyvekkel azonos, 5%-os áfakulcsot alkalmaznak e‑könyvek értékesítésekor.

A következmények azonban pénzügyileg rendkívül komolyak lehetnek akkor, ha egy vállalkozás, akár évekig hibás áfakulcsot használ.

• A 27% és az alkalmazott 5% közötti különbség adóhiányt keletkeztet, amelyet a vállalkozásnak visszamenőleg, önellenőrzés keretében meg kell fizetnie.
• A hiba miatt önellenőrzési pótlékot és késedelmi kamatot kell fizetni – amely adóbírságba is átfordulhat, ha a mulasztást az adóhatósági ellenőrzés tárja fel.
• Ráadásul a kijavítás komoly adminisztrációs nehézségeket is jelent.

Az áfakülönbözetet szinte lehetetlen a fogyasztókon érvényesíteni

E‑könyveket a vállalkozások döntő többségben magánszemélyeknek (B2C) értékesítenek. A magánszemély vevő nem áfaalany, így tőle utólag az áfakülönbözet szinte lehetetlen behajtani. Így az elmaradt áfa terhe a vállalkozáson ragad. A tévesen alkalmazott kedvezményes adókulcs tehát óriási veszteséget okoz: az adóhiányt nem lehet bevétellel fedezni. A hiba korrekciója tehát különösen költséges, és akár több évre visszamenőleg komoly pénzügyi terhet róhat az e‑könyv‑szolgáltatóra.

Hogyan előzhető meg, hogy az e-könyvek értékesítésénél áfahiány keletkezzen?

Egyértelmű áfaminősítés minden digitális termék esetén

A digitális tartalmak adózása speciális terület, a vállalkozásoknak célszerű:

• adótanácsadót bevonni,
• az e‑kereskedelmi áfaszabályokat („digitális ÁFA-csomag”) áttekinteni,
• figyelembe venni, hogy a digitális termékek túlnyomó része szolgáltatásnak minősül.

A számlázási rendszerek beállításainak auditálása

Célszerű évente rendszeresen felülvizsgálni a vállalkozás adó- és számviteli szabályoknak való megfelelését, a számlázási és ERP rendszerek beállításait:

• automatikus áfakulcsok
• B2B vs. B2C megkülönböztetés
• EU-s és EU‑n kívüli ügyletek esetén beállított eltérő szabályok tekintetében.

Rendszeres jogszabálykövetés nemzetközi áfaügyekben is

Az EU és a magyar jogszabályi környezet folyamatosan változik; időszakonként célszerű újraértékelni a digitális termékek adózási minősítését és a számlázási rendszereket is szigorú kontroll alatt tartani.

Q&A az e könyvek áfájáról

Miért nem alkalmazható Magyarországon 5% áfa az e könyvekre?

Az e‑könyvek az áfatörvény szerint elektronikusan nyújtott szolgáltatásnak minősülnek, nem pedig könyvnek, mert nem fizikai adathordozón adják át őket. A kedvezményes áfakulcs hazánkban kizárólag a fizikai formában vagy fizikai adathordozón átadott könyvekre terjed ki, így a digitális tartalmakra továbbra is a 27%-os általános kulcs vonatkozik.

Az EU nem engedélyezte 2018-ban a kedvezményes áfakulcsot az e könyvekre?

Az EU valóban lehetővé tette a tagállamok számára, hogy az elektronikus kiadványokra is kedvezményes áfakulcsot alkalmazzanak (2018/1713. számú irányelv). Ez azonban nem kötelező előírás, csupán választható lehetőség, amelyet Magyarország nem implementált, így továbbra is 27% áfa terheli az e‑könyveket.

Mi számít e könyvnek az áfa szempontjából?

Minden olyan digitális állomány (PDF, EPUB, MOBI stb.), amelyet letöltéssel vagy online hozzáféréssel értékesítenek és nem tartalmaz fizikai adathordozót, e‑könyvnek minősül, és így elektronikus szolgáltatásnak számít → 27% áfa.

Ha egy vállalkozás tévesen 5% áfát számolt fel, visszakérheti a különbözetet a fogyasztótól?

Igen, de a behajtás a gyakorlatban nehéz. Mivel az e‑könyveket jellemzően B2C (magánszemély) vevőknek értékesítik, a különbözetet utólag rendkívül problémás. Így a tévesen elszámolt áfakülönbség ezért akár teljes egészében a szolgáltatót terhelheti.

Kockázatot jelent e a téves áfakulcs alkalmazása a NAV felé?

Igen. Ha nem a megfelelő áfakulcs került alkalmazásra, a NAV adóhiányt állapíthat meg. Önellenőrzés esetén elkerülhetők a súlyosabb szankciók, ellenőrzéskor akár bírság és késedelmi pótlék is kiszabható.

Milyen pénzügyi kockázattal járhat évekig tartó hibás kulcsalkalmazás?

• Több évre visszamenő jelentős adóhiány,
• saját javítás esetén önellenőrzési pótlék,
• az esetleges NAV‑ellenőrzéskor 50%-ig terjedő adóbírság és késedelmi kamat,
• és az, hogy a különbözetet nehéz a fogyasztóktól visszaszerezni.