A határokon átnyúló tartós befektetési számlák adózása

A tartós befektetési szerződések alapján realizált hozamokra kedvező adózási szabályok vonatkoznak akkor is, ha külföldön veszik igénybe a szolgáltatást, de a külföldi szolgáltatókkal kötött szerződésekből származó hozamokra csak akkor alkalmazhatók a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartós befektetésekből származó jövedelemre vonatkozó kedvező rendelkezései, ha az előírt feltételek teljesülnek a szerződés tartalmával, a magánszemély adóhatóság felé történő bejelentésével és a külföldi szolgáltató által vezetett számlával és igazolással kapcsolatban.

Mikor tekinthető a külföldi szolgáltatóval kötött szerződés tartós befektetési szerződésnek? A szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell – nem elegendő csak a feltételek betartása –, hogy a magánszemély minimum 25 ezer forintnak megfelelő összeget köt le, és azt három vagy öt évig lekötve tartja. A lekötési időszakok utáni lehetőségeket: részkivét, hosszabbítás vagy újrakötés, szintén rögzíteni kell a szerződésben.

A lekötési időszak megszakítása vagy megszűnése esetén – ideértve, ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot nem vagy csak részben hosszabbítja meg – a szolgáltatónak lekötési hozamot kell megállapítania és arról a jogszabályban előírt tartalommal igazolást kiállítania. A külföldi befektetési szolgáltató által kiállított igazolásból a tartós befektetésből származó jövedelemnek megállapíthatónak kell lennie. Nem elegendő tehát a számlakivonat, az egyenközlő vagy bármely olyan dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámítható, vagy amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a jogszabályi előírásoknak.

A magyar befektetési szolgáltatókkal, illetőleg a hitelintézetekkel ellentétben a külföldi szolgáltatók nem kötelezettek az adatszolgáltatásra a magyar adóhatóság felé. Így a külföldi befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel történő tartós befektetési szerződés kötését az első befizetést vagy lekötési átutalás után 30 napon belül a magánszemélynek be kell jelentenie az adóhatóság felé. (Lekötési átutalásról akkor beszélünk, amikor a magánszemély a tartós befektetési szerződést felbontja és a befektetési szolgáltató által lekötési nyilvántartásban tartott teljes befektetést áthelyezi egy másik befektetési szolgáltatónál kötött tartós befektetési szerződésre anélkül, hogy a lekötést megszakítaná.)

Ha bármelyik feltétel nem teljesül, más jogcím szerint kell adózni a keletkező tőkejövedelem után. Ha a feltételek teljesültek az adó mértéke:

• öt év után 0% személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó,
• ha három év után nem, vagy csak részben hosszabbítják meg, vagy meghosszabbítják, de azt a további kétéves lekötési időszakban megszakítják, a lekötésnek a meg hosszabbítással nem érintett részének hozamára 10% személyi jövedelemadó és 8% szociális hozzájárulási adó,
• a hároméves lekötési időszak vége előtti megszakításnál 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó.

Érdemes megemlíteni, hogy a nemzetközi szerződésen alapuló adóztatási jogot a magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény nem írhatja felül, így a külföldi befektetési szerződés alapján realizált hozam esetén felmerülhet a forrásország adóztatási joga is.

Bár a jogszabályok nem tiltják külföldi adóügyi illetőségű magánszemély számára, hogy tartós befektetési szerződést kössön Magyarországon, de az abból származó hozamra alkalmazható speciális szabályokat a külföldi nem fogja tudni érvényesítni. Külföldi adóügyi illetőség esetén ugyanis elsősorban az illetőség szerinti ország adóztatási joga érvényesül, viszont a tartós befektetésből származó jövedelem speciálisan a magyar jogszabályokban megtalálható jövedelemtípus.